Elkerülhetetlen a gázáremelés

Kompenzáció nélkül a jelenlegi 57-58 forintos lakossági gázárat 18-20 százalékkal kellene növelni GKI Energiakutató Kft. számításai szerint. Hegedűs Miklós, a társaság ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar háztartások kiadásainak átlagosan 13 százalékát teszi ki az energiavásárlás, ebből 4,5 százalékot az üzemanyagokra, míg 8,5 százalékot a háztartási energiára fordított összeg teszi ki.

A kisjövedelmű háztartások esetében azonban az átlagosnak a kétszerese az energiavásárlásra fordított összeg, ami egy áremelkedés esetén nagy problémákat okozhat.

A piac elbírja az emelést

Hegedűs Miklós úgy vélte, hogy a vállalati, üzleti, illetve közüzemi szféra esetében teljes mértékben végrehajtható a világpiaci árnövekedés generálta 18-20 százalékos gázáremelés, igaz elismerte, hogy az oktatási, az egészségügyi, az önkormányzati, illetve más közintézményeknek ez komoly gondokat okozhat.

Az eseményen Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza elmondta, nagyságrendileg egyetértenek a számításokkal, s ők is úgy vélik, hogy az idei ezer köbméterenként számított 145 dolláros gázár jövőre 195-200 dollárra nő.

A vezető közgazdász elmondta, hogy Magyarországon éves szinten mintegy 13 milliárd köbméter gázt használnak fel, ebből 3 milliárd köbmétert villamos energia termelésére fordítanak, 4,5 milliárd köbmétert a lakosság fogyaszt el, illetve távhőellátásra fordítják, míg a fennmaradó 5,5 milliárd köbmétert a vállalati és a közületi szféra használ fel.

Gondban a közintézmények

A sajtótájékoztatón az egészségügy, az oktatás, az önkormányzatok és a közintézmények által elhasznált gázmennyiséget egymilliárd köbméter körülire tették. A szakemberek szerint abban az esetben, ha e területen végrehajtják a 18-20 százalékos áremelést, akkor ez a közintézményeknek jövőre mintegy 10 milliárd forint többletkiadást jelent. Ez a pluszkiadás a költségvetési megszorításokkal együtt azonban már jelentős gondot okozhat ezen a területen. Varró László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a magyarországi közintézményekben, például kórházakban esztelen mértékű pazarlás folyik a földgázzal, s ezen változtatni kellene.

Inflációval együtt 7-8 százalékos áremelés

A várható gázáremelés a lakossági fogyasztói áram árában 2-3 százalékos növekedést generál, de ha a várható jövő évi 5 százalékos inflációt is figyelembe vesszük, akkor az emelésnek 7-8 százalékot kellene kitennie - mondta Hegedűs Miklós. Hozzátette: az idén eddig a hordónkénti olajár átlagosan 40 dollár volt, s várhatóan jövőre is ekörül lesz vagy kis mértékben csökkenhet.

Az ügyvezető elmondta, hogy a lakossági földgáz esetében a köbméterenként 9-10 forint körüli emelést a kompenzációs alap 3-4 forinttal mérsékelheti. Hozzátette: a világpiaci árhatás ugyanis megnöveli a kompenzációs alap képzésének elemét adó bányajáradék összegét is. A magyarországi kétmilliárd köbméterre becsülhető földgáztermelés ezt az alapot mintegy 20 milliárd forinttal bővítheti gázáremelés esetén.

Politikamentes gázvitát

Az eseményen Hegedűs Miklós elmondta, hogy politikamentessé kellene válnia az árkérdésnek, mivel az energiaárak túlzott átpolitizálása megnehezíti a gazdasági alkalmazkodást. Hozzátette: át kellene gondolni a gázár-támogatási rendszert is, mivel az jelenleg igazságtalan. Közölte: a lakosság magas jövedelmű 25 százaléka fogyasztja el az 50 százalékát a gáznak, s ez a réteg támogatás nélkül is meg tudná fizetni az árát. Ugyanakkor a kisjövedelmű családok számára nagy problémát okoz az energia megvásárlása.

Az eseményen elhangzott, hogy a földgáz aránya a magyarországi teljes energiafogyasztásban meghaladja a 40 százalékot, s ezért az áremelésnek tovagyűrűző hatása van. Mivel azonban a földgáz világpiaci áremelkedése késleltetetten érvényesül, a magyar GDP-re várhatóan csak 2005-ben lesz teljes hatással az áremelkedés. A földgáznak nincs a kőoaljéhoz hasonló világpiaci ára, az árát a könnyű fűtőolaj és a gázolaj számtani átlaga alapján határozzák meg. Az árat mindig a megelőző háromnegyedéves árak alapján számítják ki.