További Magyar cikkek
Október 1-jével 10,7 százalékkal emelkedett a gáz importára. Ha csak ezt vesszük figyelembe, és nem törődünk azzal, hogy októberben és novemberben is emelkedett az olaj és így a földgáz ára is, 12,7 százalékos áremelés lenne indokolt a lakossági árakban januártól – jelentette ki az
Ma már elfogadják
Szilágyi Zsombor szerint aligha lehet arra számítani, hogy a hatósági árat meghatározó kormány maradéktalanul érvényesíti a piac diktálta emelést. Ennek az lehet a következménye, hogy a szolgáltatók a lakossági szektorban elszenvedett veszteségüket a már szabad piacon lévő vásárlókon érvényesítik. A ma még csak alternatívát, január 1-jétől viszont egyes fogyasztók számára kizárólagos beszerzési lehetőséget jelentő szabad piacra a most a kormány előtt fekvő tervezet szerint a száz köbméter per óra feletti fogyasztókat terelnék. Ám erre Szilágyi Zsombor szerint a piac sincs felkészülve, így első lépésben - ahogy ez lehetőségként az új törvénytervezet kidolgozásakor is felmerült - csak az 500 köbméter/óra feletti fogyasztókat kellene terelni.
Az a tény, hogy az ipari fogyasztóknak a vázolt forgatókönyv esetén többet kell fizetniük, a gazdaság versenyképességének árt. Drucker György, az Energiainfó vezető elemzője és Kiss Péter, a KPMG energetikai partnere egyaránt hangsúlyozta: miközben Magyarországon a lakossági végfelhasználói árak európai összehasonlításban alacsonyak, az ipari fogyasztók a második legdrágább európai gázárat fizetik.
Van előnye is a magas gázárnak
A szakértők egyetértettek: az új gáztörvény célja, mely szerint az állam mielőbb – a jelenlegi tervek szerint 2009. január 1-jétől – vonuljon ki teljesen a gázár meghatározásából, teljes mértékben támogatandó. Kiss Péter szerint míg a rendszerváltás után taxissztárjkba torkolt az akkor még hatósági benzinár emelése, azóta már a magyar fogyasztók is elfogadták, hogy a piaci viszonyok alakulásának megfelelően akár egy éven belül 50 forintos árkülönbség lehet. A szakértő szerint komoly probléma, hogy a magyar fogyasztók nincsenek tisztában a lakossági gázár összetevőivel. A számlán megjelenő összegnek ma a harmadát a rendszerfenntartási díj teszi ki. Ennek összegét a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá a szolgáltatók által benyújtott költségek felülvizsgálata nyomán. A jelenlegi összeget valamennyi szakértő indokolatlanul magasnak tartja, ami a szolgáltatókat nem szorítja rá a hatékonyságnövelésre.
Miközben az energiaárak emelkedésének alapvetően mindenki számára és a gazdaság egészére is káros hatásai vannak, Szilágyi Zsombor szerint lehet pozitív hozadékokat is említeni. Ide tartozik az energiahatékonyság kényszerű növelése a felhasználói oldalon, illetve az alternatív források terjedése, de az is, hogy egyre közelebb kerülhetünk a ma még az importárral összehasonlítva versenyképtelenül drága hazai gázmezők kitermeléséhez. Igaz, a szakértő szerint ennek néhány éven belül még nincs realitása.