A Budapesti, a Csepeli és a Dunamenti Erőmű is vállalta, hogy szükség esetén kérésre olajra állítja át gépei egy részét vagy egészét. Ez a megoldás - emelte ki Kóka János - jelentősebb gázmennyiséget szabadít fel más fogyasztók irányába, mint a korlátozás első lépcsője: míg ez utóbbi napi kevesebb mint három, az erőművekkel született megállapodás 5-9 millió köbméter gázt biztosít.
A költségvetés állja
Az erőműveknek az olajat az állam stratégiai kőolajtartalék készletének felszabadításával biztosítanák, nyolcvanezer tonna felszabadításáról Kóka János már előzetesen intézkedett, így az bármikor rendelkezésre áll. Az erőművek néhány óra alatt képesek a szükséges technológiai váltásra.
A miniszter az Index kérdésére elmondta: sem az erőművek, sem a fogyasztók nem érzékelhetik, hogy magasabb áron előállított energiához jutnak. Az erőművekkel született megállapodás értelmében a három érintett cég a fűtőérték alapú elszámolással ugyanannyit fizet majd a kőolajért, mint amennyi abból előállított energia gázszükséglete lett volna. A különbség az állami költségvetést terheli. Ennek összegéről Kóka János azt mondta, hogy amennyiben a maximális, 9 milliós köbméteres napi gázmennyiséget akarnák kiváltani, az napi 100 és 200 millió forint közötti összeggel terhelné a büdzsét, de ha csak egymillió köbmétert kell kiváltani, az tízmilliós nagyságrendet jelent.
A miniszter kiemelte: a hazai kőolajtartalék meghaladja a környező országok készleteit, és több, mint az uniós előírás szerint kilencven napra, a jelenlegi állás szerint száz napra elegendő.
Kóka János bejelentette: kedden Párizsban egy energibaiztonság konferencián hívja a figyelmét a kelet európai gázellátás egyoldalúságának tarthatatlanságára, szerdán Brüsszelben pedig uniós támogatásért lobbizik új gázvezetékek építésére.