Nem meglepetés a vártnál valamivel gyengébb GDP

Nem okozott meglepetést a GDP idei első negyedéves bővülésének üteme, a 2,98 százalékos elemzői konszenzust követően a KSH 2,9 százalékos növekedést jelentett - a Reuters konszenzusa 3,04 százalékos volt. A most első ízben publikált, naptári hatások kiszűrésével számolt adat alapján viszont 3,5 százalékkal bővült a GDP, ami az elemzők szerint egyáltalán nem rossz, főleg annak fényében, hogy ez az időszak hagyományosan nem szokott nagy növekedést hozni.

Nincs ok a pánikra, különösen a most először publikált, munkanaphatástól megtisztított adat alapján - mondta Barcza György, az ING elemzője. A 3,5 százalékos korrigált mutatóra, illetve a tavalyi növekedés (4,0 százalékról) 4,2 százalékra emelésére tekintettel úgy tűnik, nem lassul vészesen a gazdaság bővülése. A szakértők az egész évre vonatkozó prognózisaikon egyelőre nem változtattak.

Jobb mint tavaly ilyenkor

Az előző negyedévhez mérten az előzetes számítások 0,7 százalékos növekedést mutattak, ez a megelőző negyedévben 1,0 százalék volt. A nemzetgazdasági beruházások volumene - az előzetes számítások alapján - 6,8 százalékkal nőtt 2004 azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan kiigazított index szerint - a nemzetgazdasági beruházások volumene 2,8 százalékkal bővült.

A növekedés szerkezete a vártnak megfelelően alakult - mondta Kovács György, a Budapest Economics elemzője. A beruházások és a nettó export húzta a növekedést, ezen belül azonban a gépberuházások alig nőttek, szemben az állami beruházásokkal - elsősorban az autópálya-építések és az oktatásba irányuló invesztíciók nőttek látványosan -, azaz beindult a PPP-költés. Bejöttek azok az elemzői várakozások, amelyek az ipari termelést inkább a növekedést fékező tényezőnek várták.

A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 1,5, a szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke 3,6 százalékkal volt több, mint 2004 első negyedévében. Az első negyedévben az éves beruházási tevékenységnek rendszerint csak egynyolcadát valósítják meg. A kamatdöntéseket a monetáris tanács korábbi ügymenete alapján nem befolyásolnák a növekedési adatok, ez csak egy érv lehet a sok közül a vágás mellett, amelyre elsősorban a piaci folyamatok hatnak.

További kamatcsökkentés?

Ugyanakkor szakértők szerint a GDP-adat további kamatcsökkentésre késztetheti az MNB-t, s az, hogy a kamatszint támogassa a növekedést, új elemként a jegybank kommunikációjában is felbukkant. A forint jegyzésére gyengítően hatott a GDP-adat közzététele, de a tegnapi gyengülés hátterében elsősorban a dollár euróhoz viszonyított erősödése húzódik meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!