Mindenki örvendezzen: az összes ünnep hétköznapra esik 2007-ben

2006.12.21. 11:38
A már enyhén lefele tartó és jövőre sokéves mélypontját elérő gazdasági növekedési ütemnek is segít, aki a lehető legtöbbet költi karácsonykor. Amiatt pedig ne fájjon senki feje, hogy két munkanapot is lóghat a fenyő miatt. Sőt mindenki örüljön előre: jövőre az összes ünnepnapunk hétköz-, azaz munkanapra esik, így nyolc-tíz napnyi bónusz szabadságot könyvelhetünk el.

A költségvetés és a magyar gazdaság egésze is megérzi a karácsonyt: a Pénzügyminisztériumban ugyan nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy a decemberi fogyasztás az áfán és a jövedéki adón keresztül mennyi segítséget nyújt az államkasszának, de azt a tárca elismerte, hogy ez az időszak - egyes adóbefizetési határnapokhoz hasonlóan - érezhetően magasabb adóbevételt eredményez, mint az átlag. 2004-ben például - derül ki a tárca honlapján levő adatokból - az éves áfabevétel 1727,7 milliárd forint volt. Bár ennek elosztását számos körülmény befolyásolja az adófizetési határidők mellett is, ha mégis csak havi átlagot számolunk, minden hónapra 143,9 milliárd forint jut. Ehhez képest decemberben 194,6 milliárd forint folyt be áfából.

Hoz, de nem tudják, mennyit

A fogyasztás nemcsak az adóbevételekben, hanem a gazdasági növekedésben, a GDP alakulásában is szerepet játszik. A karácsony hatásának pontos elemzésére nincs mód, mert az ünnepnaphatásokat egységesen kezelik a szezonális kiigazítás során - mondták az Index kérdésére a KSH-nál. Ám az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a kiskereskedelmi forgalom jelentősen megugrik az év utolsó hónapjában. A GDP-re gyakorolt hatás kimutatása azonban azért sem lehetséges, mert a bruttó hazai termékre vonatkozóan nem havi, hanem negyedéves statisztika készül.

A fogyasztás mellett a karácsony azt is jelenti, hogy nem dolgozunk. Ha az ünnep hétvégére esik, semmi változás nincs, de ha hétköznapra, ahogy az idén, a havi átlagosan 20 munkanap tíz százaléka, két nap máris kiesik. Az ünnepnapok elosztásának hatását, az úgynevezett naptári hatást figyelembe veszik a növekedési adatok meghatározásakor, de előre itt sem lehet kalkulálni azzal, mit jelent, hogy az idén december 25. és 26. is hétköznapra esik. A szakértő szerint az sem biztos, hogy egyáltalán mutatnak ennek tulajdonítható hatást a számítások. Az év utolsó negyedévének részletes GDP-adatait március 9-én publikálja a KSH.

Ha nem dolgozunk, nem számít

Könnyen lehet, hogy nem, sőt az is előfordulhat, hogy annak sem lesz érzékelhető hatása, hogy jövőre nyolc vándoroló ünnepnapunk mindegyike hétköznapra, azaz munkanapra esik. Mert így lesz - lehet örülni -, utoljára 2002-ben pihenhettünk ennyit. Magyarországon tíz piros betűs ünnep van, ezek közül kettő - húsvét- és pünkösdhétfő - garantáltan mindig plusz szabadnapot jelent. A fennmaradó nyolc vándorló ünnepnapunk ( január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) közül minden évben legalább három esik biztosan munkanapra. Ilyen, kevés bónuszt biztosító év volt például 2005. Az idén már szerencsésebbek voltunk, hat plusz szabadnappal, jövőre pedig a maximumnak, nyolc munka helyett ünneppel töltött napnak örülhetünk a két hétfőn felül.

Nézze meg, hány nap plusz szabadsággal számolhat 2030-ig!

Évszám Hétköznapra eső ünnepnapok

Megfordítva: jövőre a lehetséges minimumnál öt nappal többet nem dolgozunk, termelünk. Az Index által korábban megkérdezett szakértők azonban azt mondták: miközben érdekes módon a szökőév biztosította plusz egy nap kimutatható hatással bír a termelésre, és így a GDP-re, az ünnepnapok száma és azok eloszlása, a munkanaphatás azonban nem szignifikáns, de folyamatosan ellenőrzik ennek a hatását. Ennek okát egyrészt abban látták, hogy voltaképpen nem áll meg az élet a munkaszüneti napokon sem, a gazdaság számos szektorában ilyenkor is folyik munka, elég csak az erőművekre, vagy a szolgáltatóipar egy részére gondolni.

A munkanaphatás jellemzően azokban az országokban érvényesül, ahol a munkáltatók szempontjából kevésbé liberális a törvényi szabályozás, többet elértek a szakszervezetek, azaz szemben Magyarországgal, tényleg szinte alig akad dolgozó. Ugyanakkor az iparvállalatok feltehetőleg a rendeléseiknek megfelelően alakítják termelésüket. Azaz munkaszervezéssel elérik, hogy függetlenül a munkaszüneti napok alakulásától az előállított érték az előzetesen tervezettnek megfelelő legyen.