További Magyar cikkek
Míg a piac jellemzően 2,3-2,5 százalékos első negyedéves GDP-növekedési adatra számított, addig a KSH naptárhatással kiigazítva háromszázalékos első becslésről adott számot, azaz a vártnál jóval kevésbé lassult a kormányzati kiigazító intézkedések hatására a magyar gazdaság növekedési üteme. Tavaly október-december között éves szinten 3,4 százalékkal nőtt a GDP. Az is pozitív, hogy a negyedéves növekedési adat (0,7 százalék) nem mutat lassulást a tavalyi negyedik negyedévhez képest. A részletes adatokra még várni kell a KSH-tól, az azonban biztosra vehető, hogy az export igen jelentős részben járult hozzá a jó adathoz, és az is valószínű, hogy az ipar hozzáadott érték alapon sokkal kedvezőbb eredményt produkált, mint amit a havi kibocsátási adatok sugalltak.
Halasztódik a kamatcsökkentés
Bár a részletes bontás nem elérhető, kétségtelen, hogy a csökkenő fogyasztás (mind a háztartási, mind a közösségi) volt a GDP-növekedési lassulás fő mozgatórugója, ami az importadatokban már tükröződött, hangsúlyozza Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője. A fő kérdés, hogy a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése elérte-e már a mélypontját, illetve a beruházások, különösen a vállalati beruházások hogyan alakultak.
A nettó export kedvező teljesítménye és a költségvetési kiigazítások miatti belső kereslet lanyhaságának témája az egész évet végigkísérheti, véli Nigel Rendell, a Calyon Bank londoni elemzője. Mutatkozik némi esély a kormányzati 2,2 százalékos éves átlagos GDP-növekedési előrejelzés felfelé módosítására is. Az elemző szerint a vártnál kedvezőbb jelentés csökkenti a piacon eluralkodott kamatcsökkentési optimizmust, mivel a növekedéslassulás nem olyan mértékű, hogy az MNB-nek már májusban kamatot kellene korrigálnia élénkítési megfontolások miatt. Emiatt a májusra várt első vágás egy-két hónappal későbbre tolódhat.
Lassuló ipari termelés
Az ipari termelésről nem ilyen kedvező adatok jöttek. Márciusban a volumen 0,6 százalékkal elmaradt az előző havi szinttől; a friss szám megegyezik a múlt heti előzetes adattal. A kedvező külső konjunktúra mellett a teljesítmény visszaesése meglepetésnek számít. Meglehetősen lagymatagon kezdte az évet az ipar, hiszen az első három hónap közül kettőben is zsugorodást jelzett havi alapon a Központi Statisztikai Hivatal. Ennek megfelelően a 12 havi növekedési adat is visszaesett: a decemberi 14,1 százalék után már csak 6,8 százalékos a naptárhatással kiigazított mérték.
Az éves mutató csökkenéséhez nemcsak az idei gyenge évkezdet járult hozzá, hanem a tavalyi erős indulás is, ami magas bázist eredményezett. A lendületvesztés azért érdekes, mert a külső környezet továbbra is igen kedvező, ami miatt azt lehetett sejteni, hogy az exportorientált szektort elkerülheti a gazdaságot érő általános lassulás. Egyelőre valószínűbbnek tűnik, hogy a kiigazítás által nem igazán befolyásolt szektor az év során magára talál valamelyest. Áprilisban például szinte biztosan emelkedik a 12 havi index, hiszen tavaly gyenge volt az év negyedik hónapja.
Az ipar húzóerejének továbbra is Komárom-Esztergom megye számít. A térség ipari termelése nem csak a fővárosét előzi meg, hanem megközelíti a teljes alföldi régió termelésének háromnegyedét is.