Tovább tart az euróvita

A 2009-es dátumot Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere vetette fel, míg a 2010-essel kapcsolatos szkepszisének Varga Mihály adott hangot, aki az Orbán-kabinet pénzügyminisztere volt. Elődje, Járai Zsigmond jelenlegi jegybankelnök szintén nem tartotta kizártnak a 2009-es céldátumot.

Strukturális reformok kellenének

Matolcsy, aki jelenleg a Növekedéskutató Intézet igazgatója, úgy vélte, hogy egy második gazdasági rendszerváltozásra van szükség. Ezt követően olyan közmegegyezésen alapuló nemzeti megállapodások születhetnek a gazdaságpolitikában, amelyekkel akár 2009-ben is bevezethető lenne az euró Magyarországon.

Járai Zsigmond jegybankelnök elvileg nem tartotta kizártnak a 2009-es dátumot, bár mint mondta ez a gazdaságpolitikában alapvető változásokat, reformokat és politikai elkötelezettséget feltételezne. A jegybankelnök szerint a forint a jelenlegihez közeli árfolyamon léphetne be az euró bevezetését megelőzően az ERM II. rendszerbe.

Járai hozzátette: az egyensúlyi árfolyam lenne a megfelelő középárfolyam, amire négy lehetséges számítást is végeztek a jegybankban. "A négy modell átlaga nincs nagyon távol a jelenlegi árfolyamtól" - mondta. Az MNB elnöke új gazdaságpolitikát és strukturális reformokat sürgetett, hangsúlyozva, hogy az állandó reformokra fel kell készíteni az országot.

Az euró bevezetéséhez Járai szerint 1300 milliárd forinttal kell csökkenteni az állami kiadásokat. Hosszabb távon ennél is nagyobb mértékű, 2000 milliárd forintos lefaragásra lenne szükség. További feladatként jelölte meg az újraelosztás mértékének a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra csökkentését, az államháztartás konszolidációját, egyszerű szabályokat, hiteles terveket, valamint kommunikációt és független MNB-t.

Nincs konszenzus

Járai Zsigmondhoz hasonlóan Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is a konszenzust sürgette. "Magyarország versenyképességének javítását segítheti, ha a három párt által már aláírt közös gazdaságpolitikai nyilatkozatot a negyedik párt is aláírja és kialakul a közmegegyezés, amely az infrastruktúra fejlesztését és adócsökkentést helyezi a középpontba" - fogalmazott a miniszter.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára nem értett egyet a gazdaság és a költségvetés helyzetét gyászosra festő megszólalásokkal. Elmondta: tartható 2005-ben a 6,1 százalékos GDP arányos eredményszemléletű államháztartási hiány. Ez jövőre a GDP 4,7 százalékára csökken, majd 2007-re 3,5-4,3 százalékra, végül 2008-ra 2,9-3,7 százalékra. Elismerte, hogy ehhez államháztartási reformokra, elsősorban intézményi reformokra van szükség.

Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint hiteles makropályára, fiskális fegyelemre, a versenyképesség javítására és az euró bevezetésére van szükség a sikeres gazdaságpolitika érdekében. A fideszes politikus egyben kezdeményezte az autópálya-építési program lassítását.

"Ma egyre kisebb az esélye annak, hogy az eurót 2010-ben be lehet vezetni Magyarországon" - mondta. Varga szerint 2006-2007 során, 2008 januárjáig szinte lehetetlen megtakarítani azt az 1300 milliárd forintot, amit Járai Zsigmond említett, és ami az államháztartás kiigazítása miatt az euró bevezetésének feltétele. Arra a kérdésre, hogy az 1300 milliárdot honnan lehetne elvenni, a volt pénzügyminiszter elmondta: az adócsökkentés felpörgetheti a gazdaságot és többletbevételt hozhat az államnak.