További Magyar cikkek
A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank elõrejelzése szerint idén a külsõ és a belsõ pénzügyi egyensúly jelentõsen javul. Ez azonban a növekedés, az infláció és a munkanélküliség elkerülhetetlenül romló mutatóival jár. A reformok még töredékesek, ellenállásba ütköznek, számos kisebb-nagyobb technikai és politikai hibával terheltek - áll az elemzésben, de ezzel kapcsolatban részleteket nem írnak.
Külsõ segítség
Az EU-ban nem lankad a konjunktúra, a német gazdaság kifejezetten robosztus növekedést produkál. A közép-európai országokban részben erre, részben a belföldi fogyasztás ugrásszerû emelkedésére épülve látványos növekedés-gyorsulás megy végbe. Magyarország a szükségszerû kiigazítás miatt most kimarad ebbõl, bár az exportképes ágazatok eredményesen kihasználják a konjunktúrát.
A gazdasági növekedés üteme a tavalyihoz képest lassul, de jóval meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés 9% körüli mértékben emelkedik. Az építõipar teljesítménye a tavalyi csökkenés után szerényen, 3 százalékkal nõ. Egyes üzleti szolgáltatások (belföldi idegenforgalom, közúti tranzitszállítás, gazdasági tanácsadás) gyorsan bõvülnek, a közszolgáltatások viszont inkább stagnálnak vagy mérséklõdnek. A GDP összességében 3,2 százalékkal emelkedik.
Egyensúlyba kerül a külkermérleg
Az export 18, az import 15 százalékkal bõvül, az áruforgalom hiánya a 2006. évi 2 milliárd euróról 2007-ben 1 milliárd euróra mérséklõdik. Ezzel a magyar gazdaság teljes (szolgáltatásokat is tartalmazó) külkereskedelmi mérlege egyensúlyba kerül. A folyó fizetési mérleg hiánya - fõleg a külföldi cégek jelentõs profitrealizálása miatt - 4,5 milliárd euró körüli lesz. Mivel a nettó EU-támogatások az áthúzódó projektek miatt kb. 1,5 milliárd eurót fognak kitenni, a külsõ finanszírozási igény 3 milliárd euróra, a GDP 3 százaléka alá mérséklõdik.
Nagyobb az infláció
Az infláció csak átmenetileg gyorsult, áprilistól enyhén, szeptembertõl erõteljesen mérséklõdik. Az év elsõ nyolc hónapjának átlagos inflációja 8,3 százalék körül lesz, de az utolsó négy hónapban az árak emelkedése már csak átlagosan 4,8 százalékot tesz ki. A nominális bruttó keresetek ugyan a tervezettnél gyorsabban, 7,5 százalékkal emelkednek, de a tervezettnél magasabb, kb. 7 százalékos lesz az infláció is. Az üzleti szféra bérnövekedése 8,5 százalék körül, vagyis az OÉT-megállapodás felsõ határánál is gyorsabban, a költségvetési szektor bérdinamikája (a második félévben megvalósuló kb. 8 százalékos béremelés nyomán) 6 százalék körül valószínû.
Bár, a bruttó és a nettó keresetek közötti, az elsõ negyedévben 6,2 százalékos olló az év során jelentõsen mérséklõdni fog, de így is a tervezettnél némileg erõteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenés várható. A reálbérek mérséklõdése a tervezettnél lényegesen szerényebb lesz a közszférában, magasabb viszont az üzleti szektorban. Szeptembertõl kezdve a reálbérek már nem lesznek kisebbek az egy évvel korábbi szintnél. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének megkövetelése, a minimálbér duplája utáni járulékfizetés bevezetése, az ellenõrzések fokozása és az egészségügyi ellátás ténylegesen befizetett járulékhoz kötése nyomán szerény, de egyértelmû "fehéredés" indult meg a gazdaságban.
Jön a kamatcsökkentés
Májusban fõleg a gyors bérkiáramlásra hivatkozva maradt el a jegybanki alapkamat csökkentése, erre azonban júniusban már nagy valószínûséggel sor kerül. Az év végére 6-6,5 százalék közötti alapkamat várható. A forint tartósan erõs marad, a befektetõket vonzani fogja a még mindig magas kamat. Éves átlagban 250 forint/euró árfolyam valószínû.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
