Kisebbségi kormány is csinálhat adóreformot

2008.06.25. 15:35
Nagyobb reformokat a társadalom most aligha fogadna el, "reformdiktatúra" pedig a jelenlegi helyzetben nem érvényesíthetõ – a GKI politikai helyzetértékelése szerint. A gazdaságkutató intézet szerint azonban jelentõs, többlépcsõs átalakításokra lenne lehetõség az adó- és járulékrendszerben, az egyik lehetõség a fix egészségügyi hozzájárulás bevezetése.

A kisebbségi kormányzás - számos országhoz hasonlóan - technikailag mûködtethetõ. Politikailag azonban ez, illetve az ilyen kormányzás hatásossága nem bizonyos, mert a kormánypárt politikai ereje sokkal nagyobb mértékben erodálódott, mint parlamenti többsége – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. helyzetértékelésében. Úgy vélik, ebben a politikai helyzetben a "nyugalom" gazdaságpolitikája valós lehetõség. Ezt azt jelentené, hogy nincsenek jelentõs új konfliktusok, nem kell számítani a nemzetközi pénzügyi hitelesség romlására sem. A gazdasági helyzet és az életkörülmények szerényen javulhatnak, de nincsenek nagy sikerek, érdemi, a versenytárs országokéhoz hasonló mértékû felzárkózás sem. A változásoktól való tartózkodás következtében a kormány népszerûsége nõhet, a nyugalomra vágyó, az ellenzék változtatási terveitõl félõ szavazók egy része a kormánypárt részére valószínûleg visszaszerezhetõ. Ugyanakkor e pálya veszélye, hogy a növekedés évi 3% körüli szinten beragadhat, ami a térség országaihoz képest további lassú leszakadáshoz vezet. Ezt jobb lenne elkerülni.

Ugyanakkor bár átfogó reformok gyors bevezetése több államháztartási alrendszerben gazdaságilag ugyan elõnyös lenne, de a reformfáradtság idõszakában ezek elfogadása és eredményes bevezetése nem is lenne elképzelhetõ. Nagyobb reformokat a társadalom most aligha fogadna el, "reformdiktatúra" pedig a jelenlegi helyzetben nem érvényesíthetõ. Esetleg egy szakértõi kormány kísérelhetne meg valami hasonlót, de egy ilyen forgatókönyv valószínûsége alacsony.

Így a GKI szerint kedvezõbb és még reálisan elképzelhetõ változatként olyan gazdaságpolitika vihetõ végig, amely a hitelességet és bizalmat javítja, és ezzel együtt néhány területre koncentrálva gyorsítja a szerkezeti átalakulást.

A GKI szerint ez utóbbi forgatókönyvbe egy komolyabb adóváltozás beleférne. Az intézet már februárban javaslatot tett a szuperbruttósítás bevezetésével egybekötött komplett reformra, de úgy vélik, ennek 2009. január elsejével való bevezetésére már csak az idõ rövidsége miatt sincs már esély. (A szuperbruttósítás lényege, hogy a jelenlegi teljes bérköltség bérként jelentkezik, abból forma szerint minden terhet a munkavállaló fizet, persze a levonást a munkaadó eszközli.)

Egészségbiztosítás kártyapénzzel

Mindenki havi 10 ezer forintos kártyapénz kifizetésével szerez jogot a természetbeni egészségügyi ellátás finanszírozására – a GKI elsõ adócsomagjában foglaltak szerint. A nyugdíjasok, gyerekek, stb. után az állami költségvetés fizet. Munkavállalók esetén a kártyapénz egy részét (pl. 3-4 ezer forintot) az egyén, másik részét (pl. 6-7 ezer forintot) a munkáltató fizeti. Egyidejûleg az ilyen célú jelenlegi 4%-os munkavállalói és 4,5 százalékos munkaadói járulék, továbbá a havi 1950 forintos eho megszûnik. A megszûnõ adók miatti megtakarítás a minimálbérnél havi 8, a minimálbér kétszeresénél havi 14, az átlagbér kétszeresénél 36 ezer forint. Ahol az átállás miatt kiesés keletkezne, ott esetleg a Munkaerõpiaci Alaptól havi 1-2 ezer forintos támogatás igényelhetõ.

A javaslat hatására az államháztartási bevételkiesés egyenlege kb. 300-350 milliárd forint. Az elõnyök megoszlanak a munkavállalók és a munkaadók között, miközben a a szokásos bérfejlesztések és esetleg egy kis kompenzáció miatt lényegében senkinek sem romlik a helyzete.

A béremelés adóterhe a mai bruttó bérre vetítve 8,5 százalékponttal, a marginális adóék a bérköltségre nézve kb. 6,5 százalékponttal mérséklõdik. Ez az adófizetési hajlandóság erõsítése szempontjából kedvezõen a többlet szolgáltatással nem járó elvonás csökkentésével történik. Emellett az egészségügy finanszírozásához való hozzájárulásban valódi reform történik. Mivel a marginális adóteher csökkentése viszonylag mérsékeltebb, leginkább ehhez a változathoz szükségesek további lépések 2010-ben (vagy a megoldás már 2009-ben is kombinálható SZJA csökkentésekkel).

Célzott köztehercsökkentés

Az 1,7 millió feletti keresetek terheit több intézkedés csökkentheti: a természetbeni ellátásokért fizetett egészségügyi járulékokat (munkavállalóknak 4+ munkáltatóknak 4,5 százalék) a mai százalékokkal csak az 1,7 millió forintos éves jövedelemig, azaz összesen havi 12 ezer forintos plafonig kell megfizetni (1,7 millió forint felett minden munkavállaló havi 5700, minden munkáltató havi 6300 forintot fizet).

A GKI második számú forgatókönyve szerint a jelenlegi 36 százalék os SZJA kulcs 28 százalékra csökken és a különadóval megfejelt 36 százalékos SZJA helyett 40 százalékos SZJA kulcs kerül bevezetésre 7,2 millió forintos jövedelemtõl. Az adójóváírás kivezetési sávja a mainál magasabb szinttõl indulna, a GKI javaslata szerint.

Ebben az esetben a marginális adóék 1,7 millió forinttól 7,2 millió forintig (az adójóváírás kivezetésével nem számolva) 53-54 százalékra mérséklõdik. (Az adóék a teljes bérköltség és a munkáltató nettója közötti különbséget mutatja.)

A természetbeni ellátásokért fizetett járulékok plafonja miatt az államháztartási bevételkiesés kb. 250 milliárd forint (közel azonos arányban oszlik meg az egyének és a munkáltatók között). Az SZJA kulcscsökkentés miatti költségvetési bevételkiesés mintegy 200 milliárd forint. A többlet a munkavállalóknál jelentkezik, de ezt a jövõ évi bérfejlesztésnél figyelembe veszik a magánszektorban (és a költségvetési szférában is). Összességében a kiesés 450 milliárd forintjának bõ egyharmada a költségvetési szférában jelentkezik, minimum a munkaadói járulékplafon hatása kiadásként megtakarítható, de nyilván a jövõ évi bérfejlesztési többlet kiadások is jórészt feleslegessé válhatnak, mindez legalább 100 milliárd forint megtakarítását jelenti. (Ez adhat módot az adójóváírás kivezetési sávjának kitolására is.)

Kvázi szuperbruttósítás

E forgatókönyvben lényegében a korábbi, februárban ismertetett GKI-javaslat terhelési szerkezete érvényes, csak szuper-bruttósítás nélkül, a jelenlegi értelmezés szerinti bruttó bérekre vetítve. Az intézet maga is elismeri: a javaslat hátránya, hogy bonyolult, rendkívül magas adókulcsok kellenek (a bruttósítás elmaradása miatt), így aligha valósítható meg.

Az elképzelés szerint e verzióban SZJA-kulcsok emelkednek, viszont a sávok lényegesen feljebb kerülnek. Az adómentes (adójóváírással mentesített) sáv 550 ezer forintig tart, e fölött 3,6 millió forintig az adókulcs 20, 3,6 és 7,2 millió forint között 33, majd 7,2 millió forint felett 40 százalék. Ezeken felül 6 százalékos egészségügyi szolidaritási járulékot is kell fizetni (ez a "második" személyi jövedelemadó).

A járulék-kulcsok viszont jelentõsen csökkennek. A nyugdíjjárulék 7,2 millió forintig 34, e fölött 27 százalék. A pénzbeli egészségügyi ellátásokért, ill. a Munkaerõpiaci Alap szolgáltatásáért az összes befizetés 7 százalék.

A természetbeni egészségügyi ellátásokért mindenki után havi 10 ezer forintos kártyapénzt fizetnek, a mintegy 6 millió eltartott után a költségvetés áll helyt. A kártyapénzt valamilyen arányban megosztva fizeti a munkaadó (pl. 6 ezer forint) és a munkavállaló (pl. 4 ezer forint), ehhez a Munkaerõpiaci Alaptól támogatást lehet igényelni az 1,7 millió forint alatti keresetûek után.

Összességében a 3,6 millió forintos jövedelemig a marginális terhelés a bruttó bérre vetítve 67 százalék, ami a bérköltségre vetítve kb. 50 százalékos adóéknek felel meg.3,6 milliós jövedelem felett a marginális adóék 60 százalék.

A költségvetési hatás nagyságrendje 400 milliárd forint, aminek egy része a költségvetési szférában visszanyerhetõ.