Járai Zsigmond, a GKI és a számok

Nem kis indulatot váltott ki Járai Zsigmond lapunknak adott interjújával, amiben a kutatóintézeteket - köztük is nevesítve a GKI-t - támadta. A volt jegybankelnök többek között Ezt mondta: "Ha megnézi az ember a GKI elemzéseit, előrejelzéseit, azok még sosem voltak jók. Mióta szocialista kormány van, azóta mindig magasabb növekedést és alacsonyabb inflációt mondanak. Amíg Fidesz-kormány volt, addig éppen fordítva tették. Elképesztő, hogy ezek után még vannak megrendeléseik. De ilyen a piac, hiába az az ember benyomása, hogy rendkívül elfogultan dolgoznak."

A GKI felháborodottan reagált, és bizonygatta előrejelzései megalapozottságát. Pedig a kutatóintézetek politikai elfogultságát a piacon gyakorlatilag kész tényként kezelik. Már külföldi elemzők is interpretálták úgy az intézeteket, hogy "the political economists, who are more political than economists". (Az alábbi ábrák azt mutatják, hogy az egyes években hogyan alakult a GKI hiányra vonatkozó előrejelzése az elemzői konszenzushoz képest.)

Járai az interjúban azt is megemlíti, hogy amíg az MNB-ben dolgozott, a kollégái a magyar gazdaságkutatók elemzéseit kihagyták az összehasonlításokból. Ez így tartalmaz némi csúsztatást, de kétségtelen, volt egy rövid időszak, amikor a jegybank szakértői az általuk nyilvánvalóan "torzítottnak" tartott kutatói előrejelzéseket kihagyták. A kutatók felháborodottan tiltakoztak, amire a jegybank úgy reagált, hogy visszarakta őket a körön belülre, de úgy, hogy onnantól kezdve egy ideig trimmeltek, vagyis a legnagyobb és a legkisebb előrejelzéseket kiszórták az átlag meghatározásánál. Ebbe a kiszórásba aztán a hírek szerint többnyire a kutatóintézetek prognózisai is beleestek.

Kezdettől nem hittek az infláció csökkentésében

A rossz viszony vélhetően már Járai elnökségének elején elkezdődött, amikor a kutatóintézetek gyakorlatilag egyhangúan állították: a jegybank 2001-es inflációs célja (helyesebben inkább előrejelzése) nem teljesülhet, mert az teljesen irreális. Az infláció még sokáig nem fog 10 százalék alá süllyedni, állították egybehangzóan a kutatók. A jegybank 7 százalékos prognózisát végül igazolta az élet: decemberre 6,8 százalékos lett a drágulás.

Járai a "részrehajló" előrejelzésekre az inflációs és a növekedési prognózisokat hozta fel példának, amire a GKI a következőképpen reagált: A növekedést a GKI 2000 után a szocialista-liberális kormány idején is jellemzően alulbecsülte, ami egyébként részben a KSH módszertani változásainak volt a következménye. Ami pedig az inflációt illeti, az elmúlt 12 évben 1 százalékpontnál nagyobb eltérés 2002-ben, 2005-ben és 2006-ban fordult elő, az első két esetben alacsonyabb, az utolsóban magasabb lett a pénzromlás az általuk vártnál. Az eltérés iránya tehát nem a kormány pártállásától függött, állítják.

A helyzet több szempontból is árnyaltabb megítélést tesz szükségessé. Egyrészt a növekedési előrejelzések pontosságát ma már nehéz nyomon követni, hiszen kétszer is jelentősen változott a GDP-módszertan. Ehhez igazából az akkori módszertan szerint előálló hivatalos adatokkal kellene összevetni a prognózisokat.

A tényadat helyett a konszenzus az irányadó

Másrészt , hívja fel az Index figyelmét egy piaci szakértő, az esetleges elfogultságot nem is a tényadatoktól vett eltérésen érdemes nyomon követni. Mivel minden előrejelző nagyjából ugyanabból az információs bázisból dolgozik, jóval informatívabb, ha az előrejelzések konszenzusához vett eltéréseket figyeljük. Ha ez az eltérés rendszeresen egyirányú, az arra utal, hogy az adott gazdasági folyamatot állandóan optimistábban, vagy pesszimistábban ítéli meg a piacnál az adott szereplő.

Harmadrészt - mondja forrásunk - az utóbbi években az ilyen típusú eltéréseket leginkább a költségvetési adatokon érdemes végigkísérni, hiszen ez volt a legforróbb és a kormány teljesítményéhez kötődő téma.

És a számok

Az Index ez alapján gyors kutakodást végzett a költségvetési hiányra vonatkozóan a Reuters havi felmérése alapján, és a következő eredményre jutott. Bár a kormányzati túlköltekezés mértékét 2002 óta a piac rendszerint alulbecsülte, a GKI gyakorlatilag folyamatosan a konszenzus alatti prognózisokat készített. Legalábbis a baloldali kormányzás időszakában, előtte ugyanis - igaz, nem sokkal - pesszimistább volt a konszenzusnál.

Interjúnkban Járai a következőképpen fogalmazott: "Amikor 2002-ben, néhány héttel az év vége előtt megmondtam Medgyessy Péternek, hogy jóval nagyobb lesz a hiány a vártnál, összehívott egy csomó gazdaságkutatót, és mindegyik azt mondta, nincs igaza az MNB-nek. Nem tudom megmondani, hogy azt mondják, amit hallani akarnak tőlük, vagy ők vezetik félre a politikusokat. Sajnáltam is Medgyessyt, és azt kell mondjam, bizonyos értelemben így járt Gyurcsány Ferenc és Veres János is. Annyiszor mondták nekik, hogy fenntartható a pálya, és nem lesz akkora a deficit, hogy a végén el is hitték."