Legkésőbb hétfőn leáll a vasút

Pénteken még nem, de hétfő éjfélig biztosan sztrájkba lépnek a vasutasok - közölte Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke pénteken a köztévében. Eredetileg most péntekig adtak határidőt a megállapodásra, ezt néhány nappal most kitolták. Továbbra is a negyedmilliót és a 10 százalékos extra béremelést követelik.

A szakszervezeti vezető az MTV Nap-Kelte című műsorának pénteki adásában. Az általános közszolgálati sztrájkról csütörtökön este döntött az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, eszerint január 12-től határoztatlan idejű közszolgálati sztrájkot hirdetnek. Gaskó, aki a vasutas szakszervezet mellett a Liga szakszervezeti konföderáció elnöke is, azt mondta: ez utóbbi megelőzhető lenne, ha sikerülne megállapodni a kormánnyal.

A vasutassztrájkról Gaskó István elmondta: annyian támogatják a munkabeszüntetést, hogy az elég a vasúti forgalom megbénításához. A sztrájkban várhatóan a MÁV Start munkavállalói vesznek részt, így a jegy- és kocsivizsgálók, a forgalmi területen dolgozók csatlakozhatnak a munkabeszüntetéshez, de a pályamunkások és a gépészek támogatására is számít a szakszervezet. A mozdonyvezetők felveszik a munkát, de nem lesz, aki elindítsa a vonatokat - közölte a szakszervezeti vezető.

A szakszervezet még február 1-jén hirdette meg határozatlan idejű, úgynevezett gördülősztrájkját (ennek lényege, hogy bármikor felfüggeszthető és újraindítható). A vasutasok az elmúlt csaknem tíz hónapban ötször állították le a munkát, legutóbb július 14-én. A múlt héten tíz napon belülre ígérték az újabb sztrájk elindítását, ez a mai nap lett volna.

A VDSZSZ két legfontosabb követelése, hogy minden vasutas kapjon 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, ami a 102,5 milliárd forintból 8 milliárd forintot tenne ki. Követelik továbbá a kiszervezett MÁV-leányvállalatoknál a 10 százalék kiszervezési pótlékot.

A szakszervezet időközben a követeléseiket kiegészítették – a megemelt inflációs várakozásokra hivatkozva – a bérek további 1,1 százalékos emelését, majd a korábban bezárni tervezett 38 mellékvonal megtartását. Előbbi követelést azonban a bíróság nem minősítette jogszerűnek, míg utóbbi tárgytalanná vált, amikor a közlekedési tárca vállalta, hogy 2010-ig nem lesz vonalbezárás.