Nagykanállal ehettük a dioxint
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Most kibújt a szög a zsákból, guánógumival etetnek minket az élelmiszergyártók.
Szerintem te a guargumira gondolsz. Ezt a természetes adalékanyagot eddig is alkalmazták az élelmiszeriparban, mivel a nálunk ismert keményítőnél sokszorta erősebb vízsűrítő képességű, így kiváló stabilizálószer. Neki köszönheted például, hogy a keksz ropogós marad, ha krémet töltenek bele, és nem nedvesedik át, mint az otthoni süti.
Mihez használják még?
A guargumi sűríti a tejet, a joghurtot, a kefírt, miatta marad friss krémes a fagyi. Használják a húsokhoz, a péksüteményekhez, a levesporokhoz, az üdítőitalokhoz, a halkonzervekhez.
Miből csinálják?
Egy mérgező növényből, a guarbab magjából vonják ki. Ez a növény leginkább Indiában terem, de vannak ültetvények Pakisztánban, az USA-ban és Ausztáliában is. A guargumi a növény magvainak endospermiumában található mézga.
Spermából készül? Jó étvágyat mindenkinek.
Az endospermium a mag fehérjéket, szénhidrátokat és olajokat raktározó alapszövete. A guarmagok őrlése után keletkező fakó, piszkosfehér őrlemény a guargumi.
Ha mérgező a növény, akkor a gumi is az?
Ellenőrzötten és kis mennyiségben nem mérgező a guargumi. Ugyan a növény magjában vannak egyéb mérgező anyagok, de előírják, hogy ezeket a guargumi legfeljebb tíz százalékban tartalmazhatja.
Na most, ha nem veszélyes, akkor mi a baj vele?
Egy Indiából érkezett guargumi-szállítmány valószínűleg dioxinnal és pentaklorfenollal szennyeződött.
És az rossz nekünk?
Az rossz lehet. Ha a dioxin nagyobb mennyiségben bekerül a szervezetedbe, évekig semmi, aztán egyszer csak rákos vagy. Vagy ha már a spermánál tartunk, zavart szexuális fejlődést és születési rendellenességet okozhat. Vagy olyan lesz az arcod, mint Juscsenkónak, az ukrán miniszterelnöknek volt annak idején, igaz, őt hatalmas adag dioxinnal mérgezték meg. A pentaklorfenol meg egy olyan permetezőszer, amit már betiltottak Európában.
Viktor Juscsenko
Hogy kerültek ezek a guargumiba?
Ezt nem lehet pontosan tudni. Elképzelhető, hogy növényvédőszerrel jutott a növénybe, de dioxin keletkezik minden szerves anyag égésekor, erdőtüzekkor, az autók kipufogógázaiban, a papírgyártás, a műanyaggyártás vagy a hulladékégetés melléktermékeként. Emiatt a dioxin jelen van a talajban, a vízben a levegőben, a növényekben és a szervezetünkben is. A kérdés az, hogy a hatérérték alatt vagy fölött.
Hogy lehet, hogy ilyen csak úgy bekerül Európába és aztán a joghurtunkba?
Mivel a guargumi alapvetően nem veszélyes, nem szokták vizsgálni, tartalmaz-e dioxint. Ezt a guargumit két svájci cég exportálja Európa több országába. Az egyik német vevő megvizsgáltatta, és a megengedettnél jóval magasabb, 407-szeres dioxinmennyiséget találtak. Azt szerencsére lehet tudni, hova jutott el ez az anyag, a szállítmányok kódjai alapján ez pontosan visszakövethető.
Ebből a szállítmányból Magyarországra is jutott?
Igen, ezenkívül Németországba, Franciaországba, Ausztriába, Nagy-Britanniába, Finnországba, Spanyolországba, Csehországba, Lengyelországba, Ausztráliába, Japánba és Törökországba.
És van benne dioxin?
Az eddigi vizsgálatok Magyarországon nem mutattak ki dioxinnal szennyezett élelmiszert. Igaz, ez az Indiából származó guargumi mintegy 200 ezer magyar vállalkozással (gyártók, forgalmazók, kereskedők) van összefüggésben, és eddig csak 17 cég küldött be 57 mintát vizsgálatra.
Ha nincs benne dioxin, akkor miért vették le a polcokról a túróvarázst?
A Friesland Hungária sárgabarackos túróvarázsát és a sárgabarackos krémes duót vonta vissza, mert abban Csehországból származó lekvár van. Ez a lekvár dioxint tartalmaz. Visszavonták az egyliteres Natumi Sojadrink Schokót is, mert ehhez is a dioxinnal szennyezett guargumit használták fel.
És aki ebből ivott, annak annyi?
A gyártó azt mondja, a termék nem jelent veszélyt az egészségre, mivel igen kevés adalékanyagot használnak a gyártáshoz. A Németországban legelőször megvizsgált mintában viszont olyan magas volt a dioxintartalom, hogy ha a termékből 30 grammnál többet eszik az ember naponta, az már a hatérérték feletti terhelést okozhat.
Akkor ez most egy igazi balhé vagy egy műbalhé?
Inkább elővigyázatosság. A dioxin hatása nehezen kiszámítható, mert nem tudni, mit okoz 10-15 év múlva a fogyasztóknál. Most figyelmeztetik a vásárlókat, hogy figyeljenek oda, mert egészségre ártalmas lehet az az élelmiszer, ami dioxinos E 412-t tartalmaz.
Ez az E 412 a guargumi álneve? Azért nevezik így, hogy ne lehessen felismerni?
Nem, az E számokat épp azért adják az adalékanyagoknak az Európai Unióban, hogy azoknak egységes nevük legyen, és minden országban azonosíthatóak legyenek. Ezzel a számmal sokkal rövidebben lehet leírni a sokszor igen hosszú kémiai elnevezéseket.
Miért E?
Meg fogsz lepődni, az E számban az E Európát jelenti.
Azt mondtad, a dioxint nem vizsgálják az E 412-ben. Lehet, hogy eddig is ettük a dioxinos kajákat, csak nem tudtunk róla?
Bizony lehetséges. Élelmiszer-biztonsági szakemberek is inkább azért tartják ezt az ügyet fontosnak, mert kiderült, hogy van egy lyuk az ellenőrzési rendszerben. Eddig úgy tudták, a dioxin csak húsokban, zsírokban, olajokban lehet. Azt viszont, gondolom, belátod, hogy az élelmiszeriparnak hosszú távon nem az az érdeke, hogy megmérgezze a vásárlóit. A termékeket ellenőrzik a gyártók, az élelmiszer-biztonsági szakemberek, a fogyasztóvédelem. Van még egy fontos pont: maga a vásárló is odafigyelhet, mit eszik.
Aha, böngészgessem az apró betűs E számokat a csomagoláson, mi?
Nálunk gyakran annak alapján dönt a vásárló, hogy mi az olcsóbb. Vannak országok, ahol a vevők tudatosabbak, és igenis böngészik az E számokat. Ezek között az adalékanyagok között is vannak ugyanis káros hatásúak vagy olyanok, amelyek egyes embereknél allergiás reakciókat váltanak ki. Ha érdekel a téma, itt megnézheted, mit takarnak az E számok.
És a pékek hova írják ki? Belevésik kiskéssel a sajtos pogiba?
Nyugat-Európában már arról beszélnek, hogy az éttermekben az étlapokra is kiírhatnák, milyen adalékanyagokat használnak. A pékek meg egy kis táblán tüntethetnék fel a pultnál, hogy kedves vásárló, mi guargumival meg ilyen és ilyen E számokkal sütünk.
Tudod, ilyenkor felébred bennem az antiglobalista. Én azt mondom, csak abban a túróban bízhatsz meg, amit magad csinálsz otthon.
Te is tudod, hogy ez a mai urbanizált életkörülmények között lehetetlen. Ma az élelmiszeripar is a globális piacon bonyolódik. Nagyon fontos ezért az ellenőrzés, mert egy ilyen malőr nagy területen okozhat gondokat. Azt javaslom, nézd meg jól, mit veszel a szádba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
