Négyszázmilliós versenyhivatali bírság

Pontokban méri a jogsértéseket, összead, korrigál és az utóbbi időben tapasztalhatóan egyre szigorúbb bírságokat szab ki a versenytanács. Tavaly az előző évihez képest hatszor több, 444 millió forintot meghaladó összeggel sújtotta a szabálytalankodó vállalatokat.

A hivatal keményebb szankciókat szeretne

Akkor még csak készült az a GVH-közleménytervezet, amely az antitrösztügyekben hozandó bírság megállapításhoz ad muníciót a szakembereknek. Nem titkolják: komolytalanná válhat az antitrösztpolitika, ha meg sem próbálnak keményebb szankciókkal élni. Elsősorban ezt hangsúlyozta Tóth Tihamér versenytanácstag is.

A versenytörvény csak a bírság legmagasabb mértékét - az előző évi nettó árbevétel tíz százalékát - rögzíti, és az elbíráláshoz pusztán néhány szempontot ad meg. A közelmúltban szakmai vitára bocsátott közleménytervezet a döntéshozókat az egységesség irányába tereli, növeli a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.

A cégeknek sem közömbös, ha tudják, hogy esetleges versenykorlátozó magatartásukért menynyi büntetést kell fizetniük. Igaz, sok szakember szerint nem feltétlenül célravezető, ha egy vállalat előtt ismert, mekkora bírságra számíthat, hiszen eleve úgy alakíthatja árpolitikáját, hogy beépíti a jogsértésből fakadó kockázatot.

Nagyvállalatnak nagy büntetés

A GVH-ban másként látják. Fontosabbnak tartják, hogy a cégek tisztában legyenek azzal, mit mérlegel a versenyhatóság, amikor anyagi szankciókról határoz. Az érintettek mindig megkapják a vizsgálati jelentés alapján készült, úgynevezett előzetes álláspontot, a versenytanács tárgyalás előtti véleményét az ügyről.

Ma már nem egy ilyenben szerepel a várható bírságösszeg is, ami persze a határozathozatalig változhat. A tapasztalatokból leszűrhető: amikor árkartellről, piacfelosztásról van szó, és a szereplők nagyvállalkozások, valószínűsíthető, hogy büntetésük is nagy lesz.

A bíróság gyakran enyhít

A bíróság nemegyszer mérsékli a versenyhatóság által kiszabott összegeket. Az elmarasztalt cégek sokszor ennek reményében kezdenek perbe. A versenyjogi szakemberek remélik: a közlemény hatására a bíróság is alaposabban, megfontoltabban tud majd dönteni a bírság mértékéről, csökkentéséről vagy akár növeléséről.

Annál is inkább, mert az utóbbi időben született versenyhatósági határozatok - szakítva a korábbi gyakorlattal - már nem csupán egy-két mondatban, hanem részletesen, minden szempontra kiterjedően indokolják meg, miért mérték szigorúbban a büntetést.

Pontozási rendszer külföldi példák szerint

A hivatal saját gyakorlat alapján és külföldi példákat - az Európai Bizottság közleményét, az angol és a kanadai versenyhatóság tapasztalatát - is szem előtt tartva alakította rendszerré a törvényben nevesített bírságolási szempontokat. A jogsérelem súlya, piaci hatása és egyéb szempontok alapján maximálisan száz pontot gyűjthet be magának a szabálytalankodó.

Eddig a legrenitensebb cégek 50-60 pontig vitték. Az unióban egy súlyosabb kartellügyet aligha úszhat meg az érintett cég 40-60 millió euró alatt, ott a kiszabott bírságok mértéke általában a nettó árbevétel 2-3 százalékát teszi ki. Nálunk hasonló az arány, jóllehet a cégek forgalma - és ekként a bírság is - nagyságrendekkel marad el az uniós adatoktól. Figyelemre méltó, hogy ha egy éppen folyamatban lévő ügyben az előzetesen "kiérdemelt" pontok már túlhaladják a tíz százalékos bírsághatárt, úgy a versenytanács kénytelen lesz mérsékelni a büntetést.