Kartellezők a versenytanács előtt

2006.08.29. 08:34
A versenyhivatal idén már töb mint 3,5 milliárd forintnyi bírságot szabott ki, de a vizsgálatoknak még nincs vége. Infokommunikációs cégek és gépjármű-biztosítással foglalkozó vállalkozások összefonódásait is vizsgálják.

Miként a nyár elején, a közeli hetekben is az infokommunikációs piac áll a GVH célkeresztjében. Több – jelentős informatikai cégek, köztük a SAP, a Synergon alkotta – kartell ügyében várható versenytanácsi döntés. A Paksi Atomerőmű Rt. informatikai pályázataival kapcsolatban például két titkos versenykorlátozó megállapodás miatt is folyik eljárás. Határozatok szeptember elején születhetnek.

Ekkor zárulhat le a győri önkormányzat gazdálkodásirányítási rendszerére kiírt tenderrel összefüggő kartellügy is. Ugyancsak folyamatban van, de még nincs versenytanácsi szakban egy sokszereplős, a banki szférát érintő informatikai összejátszás.

A gépjárműbiztosító-kartell ügyét még vizsgálják

Egy éve indult versenyfelügyeleti eljárás a gépjármű-biztosítás piacán felmerült szövevényes kartellgyanús megállapodás miatt. A gyanú szerint a biztosítók, alkuszcégek, márkakereskedők egymással összefogva korlátozták a versenyt. Az ügyben még tart a vizsgálat.

A versenytanácsi határozatok megtámadása folytán több emlékezetes kartelleset került a Fővárosi Bíróság elé. A két évvel ezelőtti, 7 milliárd forintos bírsággal zárult autópálya-kartell versenytanácsi határozatát januárban helybenhagyta a Fővárosi Bíróság. A súlyos bírságot az érintett cégek befizették. Az ügy most a Fővárosi Ítélőtábla döntésére vár.

Szeptember elején hozhat ítéletet a Fővárosi Bíróság egy építőipari közbeszerzéses versenykorlátozó megállapodás kapcsán: a Construm Kft. és a Royal Bau Rt. összejátszása volt az első olyan kartellügy, amelyet az egyik fél közreműködésével tárt fel a versenyhatóság. Ezért a Royal Bau mentesült a versenybírság alól.

Új EU-s bírságolási irányelv

Az Európai Bizottság új bírságkiszabási iránymutatást adott ki az uniós versenyszabályokat megszegő vállalatok megbüntetésére. E szerint a bírság alapja a jogsértés évében az éves értékesítés akár 30 százaléka is lehet, ezt növelheti a szabálytalan magatartás időtartama. Az ismételt elkövetést pedig az eddiginél is keményebben büntetik majd. A direktíva hatással lehet a hazai bírságkiszabási gyakorlatra.