A Napi Gazdaság információja szerint szeptember 25-én tárgyalja a Fővárosi Bíróság az OTP Bank kontra Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügyet. A bank a GVH azon döntését támadja, amely a hitelintézetet 100 millió forint megfizetésére kötelezte a hatóság szerint megtévesztő hitelkártya-hirdetések miatt. Időközben már nyolcra nőtt azon pénzintézetek száma, amelyek esetében az "akár 45 napig kamatmentesen költhet" szlogenhez hasonló ügyben vizsgálódik a GVH, és a lista további közel húsz kereskedelmi (co-branded) banki partnerrel egészült ki.
Mint azt Mihálovics András, a hivatal sajtófőnöke a Napi Gazdaságnak elmondta: már az OTP-bírság után jelezték, hogy piactisztító jellegű vizsgálódásba kezdenek a hitelkártya-kibocsátóknál. Mihálovics szerint azt tapasztalták, hogy a hitelintézetek nem tettek érdemi lépéseket, ez magyarázza, hogy ma már jelentősen megnőtt azon bankok köre, amelyekkel szemben jelenleg versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban.
Egyes vélemények szerint a GVH-nak ahelyett, hogy a banki hirdetések általános gyakorlatának üzen hadat, a szektor egészét felölelő vizsgálatot kellett volna indítania. Az egyik eljárás alá vont pénzintézet jogi képviselője úgy véli, maga a GVH sérti meg a versenysemlegesség elvét, illetve kelti rossz hírét bizonyos bankoknak azzal, hogy egyes pénzintézeteket nevesít a vizsgálatok kapcsán, míg másokat nem.
Magyarországon ugyanis valamennyi hitelkártya-kibocsátó hasonló – a nemzetközi gyakorlatban bevett, s itthon közel egy évtizede nem kifogásolt – hirdetési gyakorlatot folytat. Mihálovics András szerint az OTP elleni vizsgálat egy bejelentés alapján indult, a további vizsgálatokat hivatalból indítja a GVH.
A lap információja szerint a láthatóan piacszintű problémával kapcsolatban a GVH nem kereste meg a Bankszövetséget. A szervezetnél egyébként lapunknak úgy nyilatkoztak: miután a tagbankok nem kérték, ők nem léptek az ügyben. A pénzügyi felügyeletnél érdeklődésünkre elmondták, hogy tudnak a vizsgálatról, de mivel versenyügyi kérdésről van szó, nem avatkoznak bele az ügybe. Ez a reagálás annál is furcsább, mivel – valószínűleg épp az ilyen eseteknél hasznosíthatóan – januárban kötött a két szervezet együttműködési megállapodást.