Iván
21 °C
39 °C

Visszamenőleg lesz olcsóbb az autópálya

2007.09.04. 07:42
Szeptember közepéig benyújtja kártérítési igényét az állami autópályacég a kartellezés miatt elmarasztalt sztrádaépítő vállalatoknak. Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. vezetője azt mondta, bonyolult számításokat kell elvégezni, hogy megtudják, mekkora kár érte őket. A versenyhivatal szerint öt társaság 128 milliárdért építette meg a 90 milliárdos bekerülési költségű autópályákat.

Egy ügyvédi iroda, valamint az állami autópálya-építő cég szakértői már számolják, mekkora kártérítési igénnyel fordulhat a NIF a kartellezés miatt elítélt vállalatokhoz, erősítette meg az Index értesüléseit Reményik Kálmán. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta: várhatóan tíz napon belül megszületik a "nagyon sok küszöbértéket figyelembe vevő", bonyolult számítások eredménye.

Pénz vagy per

A NIF első körben nem bírósághoz fordul, hanem a nemzetközi tapasztalatokat és a GVH adatait is felhasználva készített számításokkal alátámasztott levélben kéri a kartellező cégeket – Betonút, Hídépítő, Strabag, Debmút, Egút –, hogy fizessék meg az ármegállapodás miatt elszenvedett kárt. Ha erre az igényre nem érkezik érdemi válasz, vagy a cégek nem fizetnek, a NIF bírósághoz fordul. Legkésőbb november végéig, december elejéig beadják a keresetleveleket, hogy ne legyen jogvesztés, mondta Reményik Kálmán.

A versenyhivatal szerint a vizsgált útépítések költségei mindössze 90 milliárd forintot tettek ki, miközben ezekre az államnak 128 milliárd forintot kellett kifizetnie. Ennek oka az volt, hogy a vállalkozások az autópálya-építésekre még 2002-ben kiírt közbeszerzési eljárásokon gyakorlatilag előre megállapodtak arról, melyikük nyeri az egyes szakaszokra kiírt pályázatokat, illetve arról, hogy alvállalkozóként egymást alkalmazzák. A GVH ezért 7 milliárdos bírságot rótt ki rájuk.

Kilométerenként 3,2 milliárd forint
Kilométerenként 3,2 milliárd forint

A múlt héten jogerős bírósági döntéssel lezárult vizsgálat az M7/M70-es Becsehely-Letenye-Tornyiszentmiklós közötti, az M3-as Polgár-Görbeháza, valamint az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi szakaszára kiírt pályázatokat érintette. Ezekből a legdrágább ez utóbbi volt, a 20 kilométert 65 milliárdért, kilométerenként 3,25 milliárdért építették meg. Ez – nem számítva a viaduktos M7-est – a mai napig az egy kilométerre jutó rekordárnak számít, amit az M6-os talán jövőre elkészülő városi szakasza múlhat felül. A Polgár-Görbeháza 12 kilométere 21 milliárdba, az M7/M70-es 44 milliárd forintba került.

A lehető legtöbbet kérik?

Hogy pontosan mennyit kérnek vissza, azt Reményik Kálmán szerint azért nem egyszerű megmondani, mert "az autópálya-építés olyan, mint az ötvösművészet: nincs két egyforma darab". Vagyis nem lehet pontosan megállapítani, mennyi lett volna az az ár, amely valóban egy verseny eredménye lett volna; emellett a pályázók mindegyikének eltérő a cégszerkezete, a szokásos profitrátája. Ráadásul mindegyik kivitelező a NIF-nek dolgozó, külső, független mérnöki iroda által becsült, úgynevezett mérnöki árnál olcsóbban vállalta a munkát, mondta Reményik.

A GVH vizsgálata azt állapította meg, hogy a cégek akkoriban jellemzően 5 százalék körüli profitrátával dolgoztak. Ennek alapján a 90 milliárdos költség 4,5 milliárd forint körüli nyereséget indokolt volna. Ennek több mint nyolcszorosa a tényleges profitként jelentkező 38 milliárd forint.

A NIF vezérigazgatója megjegyzi, a versenyhivatal csak egy cég vezérigazgatójának a feljegyzéséből állapította meg azt az ötszázalékos mértéket. Ráadásul Reményik szerint a helyzetüket nehezíti, hogy az öt év alatt összesen nem volt a cégeknek annyi eredményük, amennyit a versenyhivatali jelentése kvázi extraprofitként emleget. A GVH-vizsgálat ügyében született jogerős bírósági ítélet arra jó, hogy ha perelnie kell a NIF-nek, a kártérítési per jogalapját már nem kell bizonyítania.

A NIF vezérigazgatójának aggályai ellenére lapunk úgy tudja, a szakértők arra hajlanak: a versenyhivatal által megnevezett legnagyobb kár összegéről szóljon a kártérítési igény.