További Magyar cikkek
A GVH először 2006 tavaszán indított eljárást az OTP Bank ellen, mivel azt feltételezte, hogy a bank 2003 októberétől kezdve nem megfelelő tájékoztatást ad ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A vizsgálat lefolytatását követően a GVH 2006. szeptemberének végén 100 millió forintos bírságot rótt ki az OTP-re. A bank bíróság előtt megtámadta a GVH döntését, ám első fokon a Fővárosi Bíróság elutasította a keresetét.
Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy az elmarasztaló GVH határozat ellenére az OTP nem változtatott a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatán, ezért a versenyhatóság 2007. júliusában úgy döntött, hogy ismét eljárást indít a pénzintézet ellen. A vizsgálat során megállapították, hogy az OTP 2006 októbere óta továbbra is megtévesztő módon népszerűsíti a hitelkártyáit, ezért a GVH 2007. november 29-én ismét megbírságolta a bankot. A bírság összegének meghatározásakor a versenyhatóság súlyosító körülményként értékelte, hogy az OTP a hitelkártyákkal kapcsolatos, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartása miatt már kapott bírságot és ezen kívül korábban még háromszor marasztalta el fogyasztók megtévesztése miatt. A GVH eljárásai során mindenkor az előre meghatározott és nyilvánosságra hozott, a fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó alapelvei szerint jár el.
Az OTP elleni versenyfelügyeleti eljárás során derült ki, hogy a pénzintézetek széles körben alkalmazzák a megtévesztő hirdetéseket, ezért a versenyhatóság ügy döntött, hogy piactisztítási vizsgálatsorozatot indít a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorításáért. A vizsgálatsorozat során a GVH eljárás alá vonta a Cetelem Bankot is, mert úgy ítélte meg, hogy ez a pénzintézet sem ad megfelelő tájékoztatást ügyfeleinek hitelkártyáival kapcsolatban. A jogsértés miatt a Cetelem Banknak nyolcmillió forint bírságot kell fizetnie. Eddig a most lezártakon túl a K&H 15 millió, a Citibank húszmillió forintos, az Erste Bank kétmillió a Raiffeisen Bank kilencmillió, a Budapest Bank pedig 12 millió forint bírságot fizetett. A GVH piactisztító vizsgálatsorozata tovább folytatódik, azonban a versenyhatóság a területen szerzett eddigi tapasztalatai alapján okkal feltételezi, hogy a bankok a jövőbeni gyakorlatukban tekintettel lesznek a döntéseiben megfogalmazott elvárásokra.
A hitelkártya használatának kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a GVH abból indult ki, hogy a kamatmentesség ígéretéről a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem, illetve a kamatmentességhez a teljes tartozást ki kell fizetni a határidőig, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles. A teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege).
Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad („akár x napig kamatmentes”), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon egy nappal csökken.
Az OTP Bank nem fogadja el a GVH határozatát, az írásos változat kézhezvételét követően jogorvoslatért bírósághoz fordul. Az OTP Bank azon a jogi-szakmai állásponton van, hogy a GVH érvelése megalapozatlan, ellentétes az uniós gyakorlattal, eljárása és a bírság összege teljesen indokolatlan mind a megállapított jogsértésre, mind a GVH korábbi gyakorlatára figyelemmel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
