További Magyar cikkek
Valamennyi ellátórendszerünk a fenntarthatóság komoly problémájával küzd - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a GKI Gazdaságkutató Rt. Reformkényszer című konferenciáján. A kormányfő úgy vélte: eddig is hol a traumatológusok, hol az egyetemek jelezték, hogy ha ez így megy tovább, lehúzhatják a rolót, ezért van szükség a reformokra, amelyeknek a minőség, a szolgáltatások mindenki számára biztosított elérhetősége és a rendszerek fenntarthatósága hármas követelményének kell megfelelniük.
A szocializmus korából itt maradt állami szerep
A fenntarthatóság szempontjából Gyurcsány szerint három lépést kell szem előtt tartani, amelyek közül elsőként a "szocializmus korából itt maradt állami szereppel" való leszámolást említette. El kell különíteni az állam mint tulajdonos és mint szolgáltatásvásárló szerepét - hangsúlyozta, azaz az állam nem biztosíthat magának védett piacokat. A kormányfő szerint ez az elv sugárzik az egészségügyi reform eddigi lépéseiből is. A szerepdefiniálásra azért is szükség van, mert csak ez teremti meg a második lépés, a teljesítménymérés és -értékelés, ezen keresztül a gazdasági ösztönzés lehetőségét. "Ma nagy bajban van az állam, ha össze akarja hasonlítani két iskolája teljesítményét" - szögezte le Gyurcsány.
A fenntarthatóság irányába ható harmadik állami eszköznek a magán- és a közfelelősség szétválasztását és az annak tudatosítását szolgáló intézkedéséket mondta a kormányfő. "Az ingyenesség rendszertorzító igényével le kell számolni" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az állami szolgáltatások területén is olyan racionális fogyasztói döntéseket kell hozni az azokat igénybe vevőknek, amelyek esetében az esetleges rossz döntés felelősségét nekik is viselniük kell. Gyurcsány szerint a racionális fogyasztói döntések ösztönzésére elég lehet a néhány száz forintos vizit-, vagy a néhány ezer forintos tandíj is.
Hatból négy területen biztosan
Legalább hat területre lehet bontani a kormány által megkezdett reformokat - mondta GYurcsány Ferenc, aki szerint a legátfogóbb az egészségügyi. Hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal a kritikákkal, amelyek szerint nem világos az ezeken a területeken születő intézkedések kerete, nem látszik a vízió. A kormányfő szerint a biztosítás alapú egészségügy konzisztens reformot jelent, amely az ágazat minden területén hat, és amelynek elemeiről a kormányon belül egyetértés van. Gyurcsány szavaiból azt tűnt ki, egyetértés övezi a több-biztosítós modell bevezetését is.
A további, még ebben a ciklusban érvényesülő reformok közé sorolta a kormányfő a felsőoktatás átalakítását, az államigazgatás megújítását, valamint a szociális ellátási és a munkanélküli-ellátási rendszerek teljes integrációját. A nyugdíjrendszert illetően Gyurcsány azt mondta: hosszabb időre van szükség az átfogó reform kidolgozásához, átgondolásához, de ez ügyben is megszületnek a döntések 2009-re, amelyek végrehajtása 2011-13 között lehet esedékes. Az önkormányzati rendszer esetében a kétharmados törvények körüli politikai konszenzus kialakítása a legkényesebb kérdés.
A ciklus végén már csak magyaráznának
A reformfolyamatoknak a kormányfő szerint három időbeli szakasza van: az első a jelenlegi, amely a döntések meghozatalára irányul. Gyurcsány szerint az eddig meghozott döntések tartalmilag rendben vannak, de "okszerű a kritika, ami a hogyan csináljuk"-ot illeti. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: parlamenti kiszavazás nem volt, és a pártok fórumain sem merült fel alternatív javaslat a kormány terveivel szemben, ami azt jelzi, megmaradt a politikai egység a reformokat illetően.
A legkockázatosabb szakasznak Gyurcsány a végrehajtást mondta, azt, hogy az érintett szervezetek képesek lesznek-e megfelelni az új szabályozásnak, hogy 2007. január 1-jén hajnalban, "az első túl ittas személy kórházba szállításakor beszedik-e a vizitdíjat?" Politikai érdeke a kormánynak, hogy a bevezetés szakasza 2007-2008-ban, 2008 végéig befejeződjön - emelte ki a kormányfő. A ciklus fennmaradó részében, 2009-ben és 2010-ben a kormánynak azt kell bizonyítania, hogy működik, amit megcsináltak, annak érdekében is, hogy - ahogy erre van példa a környező országokban - 2010 után ne lehessen cél a visszarendeződés.