Három adócsomagot vázolt fel Gyurcsány

Hogy melyik fog életbe lépni 2009-ben, az elmondottak alapján szűk két hónapon belül már nagyjából látható lesz, a kabinet szándékai szerint pedig június végéig a parlament már törvénybe is foglalja a változtatásokat. Az elkövetkező egy hónapban azonban szakmai-társadalmi vitára bocsátja a kormány az egyes elképzeléseket, sőt, Gyurcsány elmondása szerint más verziókra is nyitott a kabinet.

Bruttósítsunk - vagy ne?

Az első adócsomag a szuperbruttósításra épül. Ekkor a munkavállaló új bruttó bére a munkáltató által fizetett 32 százalékos járulékkal és havi közel 2 ezer forinttal növelt mostani bruttó bére lenne. Ebből fizetne minden járulékot és természetesen a személyi jövedelemadót is az alkalmazott. Persze más kulcsok alapján, mint ma. Azt nem tudni, hogy milyen éves jövedelemhatárokkal, de 20, 30 és 35 százalékos kulcsokkal működne az szja-tábla a mai kétkulcsos, 1,7 millió forint éves jövedelemig 18, az afeletti részre pedig 36 százalékos kulcsot tartalmazó tábla helyett. A járulék mértéke pedig 30, illetve 25 százalék lenne.

Ha csak ez lenne, akkor az alacsony keresetűek (1,8 milliónyian) járnának rosszul, mivel havi 150 ezer forintos bruttó bér alatt akár havi 7 ezer forinttal is kevesebbet vihetnének haza ahhoz képest, mintha maradna a mai rendszer. Ezért őket nem részletezett módon és értékben valahogyan kompenzációban részesítenék.

A szuperbruttósítással a kivetített kormányzati prezentációs anyag tanúsága szerint az átlagkereset felettiek (1,4 millinyian) járnának jól. A cégeknek is többe kerülne egy az átlag alatti béren fizetett alkalmazott a maihoz képest. Ezek így 400 milliárdos teherkönnyítést hoznának összességében, ám 100-150 milliárdot ebből például a társasági adó emelésével, adókedvezmények megszüntetésével visszavenne a kormány.

Inkább az szja-ra koncentráljunk?

A második verzióval már nemcsak az átlagkeresettel vagy afeletti bérrel rendelkezők kerülnének kedvezőbb helyzetbe, de a vállalkozások is, az átlag alattiak pedig nem járnának rosszul. Ennek főbb elemei: 2,5 millió forint éves jövedelemig 20, afeletti jövedelemrészre pedig 30 százalékos lenne a személyi jövedelemadó. (Itt nincs szó a bérek felbruttósításáról, ahogyan a később ismertetendő harmadik változatban sem.) A munkáltatói járulékok csak jelzés értékűen csökkennek, és eltörlik a magánszemélyekre kirótt, 7 millió forint felett belépő szolidaritási adót, valamint megfelezik az iparűzési adó felső mértékét.

Közel 700 milliárddal csökkenne így a lakossági és vállalati elvonás. Az ingatlanadó kötelezővé tételével, a társasági adó 20 százalékra való felemelésével, szja-kedvezmények megritkításával ezt némiképp ellentételezik, de még így is 420 milliárd forinttal több maradna kint a háztartásoknál és az üzleti szféránál.

A bűvös szám:3

Bár a kormányfő nyíltan nem állt ki egyik vagy másik verzió mellett sem, finoman azonban érzékeltette, ő az előbb felvázolt kettő elképzeléssel szemben egy harmadikkal szimpatizál. Ennek a harmadiknak a középpontjában pedig a célzott és fokozatos járulékmérséklés áll.

Ha ez a változat futna be, akkor jövőre a vállalkozások legfeljebb 10 alkalmazottig a mai 32 százalékos bérjárulék helyett 20-22 százalékos járulékot fizetnének, 2010-re pedig már 20 főig tolnák fel ezt a határt. Emellett a tételes, már említett havi majdnem 2 ezer forintos eho a felére apad, rá egy évre pedig teljesen megszűnik. Közben a céges szolidaritási adó egy vagy két lépésben eltűnik. A magánszemélyeknek a 18 százalékos szja-kulcs határának 1,7-ről 1,9 millió forintra való emelésével kedveskednének, vagy pedig az adójóváírást igénybe vevők körét szélesítenék ki.

Kisebb lépésekkel ellensúlyoznák ezt, így végül a három javaslat közül ez enyhítené a legkevésbé, 220-250 milliárd forinttal az adó- és járulékterheket. Igaz, ez növelné leginkább a foglalkoztatottságot.

Ez a 200-250 milliárd forintos sáv egyébként éppen megegyezik a Pénzügyminisztérium Gyurcsány által konzervatívnak mondott számításával: a PM szerint ennél nagyobb bevételkiesést nem lehet felvállalni a hiánycél veszélyeztetése nélkül.

Jóléti kiadáshoz nem nyúlunk

A kormányfő látszólag nyitva hagyta a kaput, nevezetesen, hogy ha lehet találni valahol megtakarítást, vagy a fehéredésből sok-sok milliárd többletbevételre tesz szert a költségvetés, akkor akár nagyobb elvonásenyhítésre is mód nyílhat.

Valójában azonban azt érzékeltette, mintha ennél nagyobb tehercsökkentésbe nem menne bele a kabinet. Példálózott azzal, hogy bár a teljes, 14 ezer milliárd forintot közelítő államháztartási kiadás háromötöde jóléti kiadás (nyugdíj, családi pótlék, segélyek, egyéb), de azt mondta, ebből egy fillért sem fog elvenni a kormány. Az 1700 milliárd forint felett levő állami működési költségeknél sem lát további nadrágszíjhúzásra lehetőséget Gyurcsány. (Így maradna lényegében az állami támogatások halmaza, mivel a kamatkiadások rövid időn belül érdemben nem csökkenthetők. Az állami támogatásoknál van például a MÁV-támogatás, a Volán-társaságok dotációja, vállalati támogatások - csak hogy a legjelentősebbeket említsük.)