A kormányhoz fordul az Agrárkamara

Magyarországon az informatika, a távközlés, a biotechnológia és az egészségipar, az üzleti szolgáltató- és logisztikai központok fejlesztése, a járműipar, a környezetipar, a turizmus és a szórakoztatóipar lehet a húzóágazat, ezeknek a területeknek kell a prioritást biztosítani - mondta hétfői évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnöki felsorolásból olyan, jelentős tömegeket foglalkoztató és nagy múlttal bíró ágazatok maradtak ki, mint a mezőgazdaság és a könnyűipar.

Az agárkamara a kormányhoz fordul

A Magyar Agrárkamara a miniszterelnököt és szakminisztert is meg kívánja keresni amiatt, hogy a mezőgazdaság kimaradt a prioritást élvező területek közül - mondta az Indexnek Ebele Ferenc főtitkár. Hangsúlyozta: az EU-hoz tíz újonnan csatlakozott ország közül Magyarország az egyetlen, amelynek pozitív a mezőgazdasági külkereskedelmi mérlege. Ez szerinte egyértelműen azt jelzi, hogy az unióban is versenyképes ágazatról van szó, mely azonban a jelenleginél nagyságrendileg jelentősebb fejlesztéseket, támogatást igényel. Az elaprózott birtokszerkezet átalakítása és a technológiai fejlesztés egyaránt csak jelentős állami segítséggel képzelhető el.

A Kisosz a kkv-szektor támogatását hiányolja

Örülünk, hogy a prioritások közé bekerült a turizmus, hiszen miután a kereskedelemben teljesen meghatározóvá vált a multinacionális cégek jelenléte, a vendéglátás lehet a családi vállalkozások egyik fontos terepe - mondta az Indexnek Antallfy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke szerint ugyanakkor hiányzott a beszédből a kis- és középvállalkozások támogatásának programja. Elég lenne valamelyik nyugat-európai ország támogatási rendszerért a hazai viszonyokra adaptálni, az viszont az eddigi példák alapján megengedhetetlen, hogy egy ország komoly kkv-program nélkül pályázzon Brüsszelben - tette hozzá.

A könnyűipart nem érte váratlanul a háttérbe szorulás

A felsorolt területek között van néhány, amelyekhez a könnyűipari vállalatok csatlakozhatnak, az a feladatunk, hogy az együttműködés lehetséges irányait kidolgozzuk - mondta a Neményiné Gyarmati Margit, a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke. Véleménye szerint nem volt váratlan, hogy az utóbbi időben - elsősorban az olcsóbb távol-keleti munkaerő miatt - a versenyképességéből folyamatosan veszítő ágazat nem szerepel a prioritások között, ugyanakkor hangsúlyozta: a ma is mintegy százezer főt foglalkoztató könnyűipar támogatására a kormánynak a munkahelyek megtartását célzó programja miatt is szüksége van.

Több pr, mint konkrétum

A miniszterelnöki beszédben semmiféle konkrétum nem hangzott el azt illetően, milyen módon képzeli a kormány a prioritást kapott területek támogatását, illetve milyen szerepet játszana az állam a gazdaságfejlesztésben - mondta Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese szerint ez érthető is: egy évvel a választások előtt a nagy célok felvázolása politikai szempontból indokolt lehet, de a ciklusból hátralevő időre már kevés ténylegesen megvalósítható programot lehet reálisan ígérni.

A szakértő szerint ugyanakkor az állam jellemzően az egész gazdaságot érintő lépésekkel tud igazán segíteni minden szektorban: ilyen lehet az infrastruktúra fejlesztése, a járulékok csökkentése, a bürokrácia visszaszorítása, az oktatás fejlesztése. E lépéseken túlmenően - ahogy erre egyébként Gyurcsány is utalt beszédében - a piacnak van meghatározó szerepe, az egyedi támogatásokat pedig az uniós szabályok is korlátozzák.

A járműgyártás a piaci döntések alapján marad és sikeres Magyarországon, a könnyűipar pedig állami támogatással együtt sem lehet hosszabb távon versenyképes - mondta Karsai Gábor. A prioritások felsorolása a vezérigazgató-helyettes szerint így nem annyira gazdaságpolitikai döntéseket takar, fontosabb volt a beszéd pr-üzenete: a felsorolt ágazatok modern országot tükröznek, és az ezen a területen működő befektetőknek felkeltheti a figyelmét az említett ágazatok kiemelése.