További Magyar cikkek
Adószámunk, a családunkban lévő fogyatékosok száma, a háztartásunk minden egyes tagjának nettó keresete - többek között ilyen rubrikákat kell kitölteni a gáz- és távhőtámogatáshoz szükséges igénylőlapon. Ezek a személyes adataink a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kerülnek, de onnan az adóhivatalon át egymérős társasházban élők esetén a közös képviselőig számos helyre eljuthatnak.
Az egész konstrukció aggályos
Hallottam a rendeletről, de hivatalosan nem tudok róla - mondta az Index kérdésére Péterfalvi Attila, akinek pedig a törvényi előírások szerint előzetesen véleményeznie kellett volna a jogszabályt. Azt is tőlünk tudta meg, hogy a rendelet 231/2006. számon szerdai dátummal megjelent.
Az ombudsman szerint az ugyan elfogadható, hogy az állam egy támogatás fejében, ellenőrzési céllal adatokat gyűjtsön be és kezeljen. Az a mód azonban, ahogyan ezt a területet szabályozták, "nem akceptálható, adatvédelmileg az egész konstrukció aggályos" - fogalmazott a biztos.
Egy állami szervnek akkor van joga adatkezelésre, ha ahhoz a személyes adatok tulajdonosa önkéntesen hozzájárul, vagy ha arra az állami szervet törvény hatalmazza fel. Az igénylőlapon valóban szerepel egy sor, miszerint az azt benyújtó hozzájárul "a Magyar Államkincstárnak, illetve az állami adóhatóságnak a jogosultság elbírálásához, valamint a támogatás érvényesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges adatkezeléséhez, továbbá a a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI.22.) Korm. rendelet szerinti közreműködő szerv részére történő adattovábbításhoz", ám Péterfalvi szerint ez nem tekinthető valóban önkéntes hozzájárulásnak, hiszen ez a támogatás feltétele.
Mi lesz az adótitokkal?
Azok alapján, amit eddig nem hivatalosan megtudott a rendeletről, Péterfalvi számos egyéb részletszabályozást is kifogásolhatónak érez. Így szerinte nem világos, hogy az adóhivatal "bevonása" mit takar, hiszen jelentheti akár az APEH adótitok alóli felmentését is. Aggályosnak tartja, hogy a jogszabály nem rendelkezik arról, meddig őrzik az adatokat, fel lehet-e használni azokat bűnüldözés esetén, vagy nemzetbiztonsági célból, és ha igen, milyen feltételekkel.
Arról, hogy a kincstár ráadásul nemcsak más állami szerveknek, hanem magánszemélyeknek vagy magántársaságoknak, a közös kezelőknek is kiadja ezeket az adatokat, Péterfalvi szintén az Indextől hallott először, így érdemben reagálni sem tudott. Mint ahogyan egyelőre nem tudja elkezdeni a hivatalához beérkezett panaszbeadványok kivizsgálását sem - pedig csak csütörtök délelőtt hármat kapott -, amíg a rendeletet tartalmazó Magyar Közlönyt meg nem kapja (felajánlottuk neki, hogy szívesen átküldjük annak a szociális minisztériumi honlapnak az elérhetőségét, ahol megtalálja, de köszönte, nem kérte, bár a sorszámát felírta; egyébként itt a link, ha kellene valakinek).
A minisztérium szerint minden rendben van
Egyebek mellett az adatvédelmi, adatkezelési aggályokról szerettük volna kikérni a rendeletet jegyző szociális és munkaügyi tárca álláspontját is. A sajtóosztályán azt kérték, kérdéseinket írásban küldjük el, az illetékes ugyanis nem volt telefonközelben. Elküldtük, válaszokat órákon át nem kaptunk. Végül, már cikkünk megjelenése után a minisztérium kiadott egy közleményt.
Eszerint a minisztérium "úgy látja, hogy az új gázár-támogatási rendszer adatvédelmi szempontból nem különbözik az augusztus elsején bevezetett szociális alapú gázár-támogatási rendszertől. A különbség az, hogy az önkormányzatok helyett a Magyar Államkincstár kezeli a fogyasztók adatait. A fogyasztó az igénylőlapon nyilatkozik arról, hogy az adatait a MÁK (Magyar Államkincstár) kezelheti".
A közleményben foglaltakkal kapcsolatos felvetésünkre - miszerint épp ezt a látszatönkéntességet kifogásolja az ombudsman - Schrancz Edit, a tárca szóvivője azt nyilatkozta: bármilyen szociális kérelmet adunk be, abban tudomásul vesszük, hogy adatainkat kezelni fogják a hatóságok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
