További Magyar cikkek
2002-ben az MNB tanulmányban érvelt a mielőbbi eurócsatlakozás mellett, kiemelve, Magyarország optimális valutaövezetet alkotna az eurózónával. Ma már más a véleménye Hamecz Istvánnak, a jegybank 2006-ig volt ügyvezető igazgatójának. AZ OTP Alapkezelőt vezető szakember, aki a jegybank elemzői csapatát vezette, úgy véli: miközben akkor közgazdaságilag racionálisan szedték össze a csatlakozás várható pozitív és negatív hatásait, megvonva a mielőbbi belépés mellett szóló mérleget, az MNB nem számolt és nem is számolhatott a magyar gazdaságpolitika változásaival.
Nem számoltak a politikával
A tanulmány készítői a várt előnyök között könyvelték el, hogy az eurózónába lépéssel megszűnik vagy legalább jelentősen csökken az úgynevezett aszimmetrikus sokkok esélye. Azaz az olyan helyzetek kialakulása, amikor a magyar gazdaság az európaival ellentétes pályán mozog. Ez pusztán a gazdasági, technológiai szempontokat tekintve így is lenne, részben feleslegesé téve a monetáris az önálló monetáris politikát. Ugyanakkor, emelte ki Hamecz István, a gazdaságpolitikát hangsúlyosabban figyelembe véve látszik: a hazai aszimmetrikus sokkok kiváltója leginkább a magyar fiskális politika volt.
A szakember szerint Magyarországon a politika és a közjó egymástól távoli fogalmak. A politikai elit pártállástól függetlenül napi érdekeinek rendeli alá az ország hosszabb távú jólétét. A fiskális politika kelltette zavarokat a monetáris politika több okból sem képes ellensúlyozni, maximum azok hatásait enyhíteni, azt a lehetőséget pedig, hogy a fiskális és a monetáris politika képes egymást támogatva, együttműködve működni, az elmúlt évek is cáfolják.
A kapkodás önmagában árt
Az elmúlt évek azt is mutatják: az eurózónához reálgazdasági értelemben nem felzárkózva csatlakozott, adott esetben Magyarországnál fejlettebb országok, mint Görögország vagy Portugália, ma már a fiskális korlátok közé szorulva képtelenek potenciális gazdasági növekedési szintjüket hozni, és egyéb gondokkal is küzdenek.
Ebben Hamecz István és egykori főnöke, a volt jegybankelnök Surányi György is egyetért. A ma az olasz Intesa bankcsoport regionális elnökeként dolgozó Surányi azt is hangsúlyozta: az eurócsatlakozás feltételül szabott maastrichti kritériumok elavultak, nem konzisztensek. Nem veszik figyelembe, hogy a feltörekvő, felzárkózó országokban más makrogazdasági mutatók fogadhatóak el, mint a fejlettekben. A feltörekvők magasabb növekedési szintje magasabb inflációt és magasabb költségvetési hiányt is megengedhetővé tesz.
Magunktól véd a gyorsaság
Surányi szerint ezért nem kell rohanni az eurózónába, fontosabb, hogy a csatlakozást megelőzze a tényleges reálgazdasági felzárkózás, az árak és a bérek kiegyenlítődése. Hamecz István szerint viszont miközben igaz, hogy az optimális megoldás a monetáris és a fiskális politika összhangja által támogatott, felzárkózást segítő gazdaságpolitika lenne, ezt mint lehetőséget Magyarországon elfelejthetjük.
A magyar gazdaságpolitika választási ciklusoktól függetlenül is képes kilengésekre, a választási évekről nem is beszélve. Ebben a helyzetben pedig nem a jó maximalizálása, hanem a veszteségek minimalizálása kell lebegjen a szemünk előtt. Hamecz szerint Magyarország mielőbbi eurócsatlakozása saját magunktól védene meg minket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
