További Magyar cikkek
A Mol abban érdekelt, hogy a gázellátás minél kevesebb kockázatnak legyen kitéve, de meg kell mondani, hogy eddig inkább a tranzitországok politikai stabilitásából vagy földrajzi haváriáiból adódó kockázatok okoztak gondot, és nem az a tény, hogy a magyar gázszükséglet egyedüli külső forrása Oroszország. Utóbbiból önmagában még sohasem adódott gond, sőt ha nálunk szélsőségesen hideg volt az időjárás, a szerződéses mennyiségen felüli és azonnali kéréseink mindig meghallgatásra találtak - mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Hernádi Zsolt. A Mol vezérigazgatója szerint persze jobb lenne több lábon állni, ám az egyes alternatívák gazdaságosságát is vizsgálni kell. Úgy véli: ha az EU segíteni akar és szívén viseli a Nabucco-tervet, akkor finanszírozza is a megközelítőleg 5 milliárd eurós építési költséget, egyben átvállalva azt a kockázatot is, hogy a tervezett évi 30 milliárd köbméter helyett mondjuk csak évi 2 milliárd folyik át a vezetéken. Emlékezetetett, hogy a Nabucco-terv körül csupa olyan társaság bábáskodik, amelyek egyikének sincs jelentős gázkitermelése.
Hernádi szerint ez nem jelent elkötelezettséget, minden alternatívát pártolnak, de saját kockázatra csak megtérülést biztosító beruházásban vehet részt a társaság. Jelezte, épp a napokban hagyta jóvá a Mol vezetősége a Nabucco-terv idei költségvetését, a tervek előkészítésére csak az idén több millió eurót fordítanak. Ugyanakkor a Gazprom vezetéke 3,2 milliárd dolláros költséggel a Fekete-tenger alatt már elérte Törökországot és évi 10 milliárd köbméternyi gáz áramlik rajta. A továbbépítésnek három lehetősége van, ezek egyike a Magyarországon át vezető útvonal. A Mol természetesen azon dolgozik, hogy ez megvalósuljon, hogy valóban tranzitországgá váljunk, és ebből az irányból is érkezzen orosz gáz.
Kellenek a tárolók
A vezérigazgató szerint a Dél-Alföldre tervezett hatalmas gáztározó is a Kék Áramlat-terv része. A Gazpromnak ugyanis fontos, hogy az EU-n belül rendelkezzen - természetesen társtulajdonosként - egy hatalmas, 10 milliárd köbméter kapacitású kereskedelmi gáztárolóval. Ez egyben Magyarország ellátási biztonságát is növelné. A beuházás durva közelítéssel mai árakon mintegy 4 milliárd euróba kerülne - bár ez az összeg jelentősen függ attól, hogy a tárolók hol és milyen csúcskapacitással valósulnak meg -, és a valaha volt egyik legnagyobb beruházás lenne Magyarországon. A megvalósíthatósági tanulmányt az eredeti menetrend szerint július 1-jére kell elkészítenie a Mol és a Gazprom közös projekttársaságának.
Ezzel párzhuzamosan zajlik az 1,2 milliárd köbméteres stratégiai tároló építése. Ennek létesítési jogát a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) Biztonsági Földgáztároló Zrt. tenderén nyerte el a Mol, és nem kereskedelmi célokat szolgál. Ez lesz a világ első stratégiai, vagyis havária esetére szolgáló gáztárolója, arra az esetre, ha az import gázellátás bármilyen okból is leállna, és pusztán a tárolókból kellene ellátni az ország lakosságát - mondta Hernádi Zsolt, hangsúlyozva, hogy ma erre hideg időjárás esetén nem lenne mód. Szerinte azért kell Magyarországon építeni először stratégiai tárolót, mert Magyarország a világ gázellátási kockázatnak leginkább kitett állama. A lakosság kilencven százaléka használ földgázt, miközben a hazai kitermelés a szükségletek alig ötödét fedezi.