Túlköltekezett az állam

Az éves előirányzat több mint 72 százalékára rúgott az első félév végén az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya. A központi költségvetés deficitje meghaladta az egész évre várt hiány nyolcvan százalékát. Ennek ellenére a pénzügyminisztérium tarthatónak mondja a költségvetési törvényben szereplő egyenleget.

Különbséget legfeljebb a kismamáknak kifizetendő, összesen 33 milliárd forint jelent, amit az adósság növelésével finanszíroz az állam - derült ki Várfalvi Istvánnak, a PM helyettes államtitkárának szavaiból. Az államtitkár szerint az előirányzathoz képest az egészségbiztosítási alapnál is nagyobb hiány várható az év végén, míg a helyi önkormányzatok esetében az idei első negyedévben elért szufficites egyenleg teljesülhet az év egészében is.

Az adóbevételek idén is nőnek

Összességében a bruttó hazai termék (GDP) 4,6-4,7 százalékát érheti el az államháztartás idei hiánya - állítja a PM. A tárca beszámolója szerint idén többlet folyhat be a társasági adóból, valamint az áfából, és az első féléves eva-befizetések is a tervnél kétszerte nagyobb éves bevétellel kecsegtetnek.

Az szja-ból viszont elmaradás várható a központi büdzsében, miután idén az önkormányzatok részesedése jelentősen megugrott - érvel a tárca. Ám ez nem magyarázza, hogy az államháztartás teljes szja-bevétele az első félévben mindössze 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, holott a tavalyi adatokban még nem szerepelt az őszi közalkalmazotti béremelés - bár a minimálbér adómentessé tétele nyilván faragott a nettó szja-ból. Egyelőre a korábbi éveket idézi az állami vagyon hasznosításából várt bevétel, az eddig befolyt - főleg koncessziós díjakból álló - 2,4 milliárd forint csupán nyolcada az idén várt bevételnek.

Sok ment lakás- és agrártámogatásra

A kiadási oldalon a lakástámogatások háromnegyedét már elköltötték, így itt bizton lehet számítani túllépésre. Az agrártámogatások piacra jutási jogcímen kifizetett része is meghaladta az éves előirányzat hatvan százalékát. Novemberben további egy-két százalékpontos nyugdíjemelés válhat szükségessé, ez további mintegy húszmilliárd forint többletkiadást jelent.

A napokban elfogadott hatvanmilliárdos aszálykár-enyhítési program javarészt hitelekhez biztosított állami kezességvállalást takar, így egyelőre csak az általános tartalékból, illetve az FVM saját keretéből felszabadított öt-öt milliárd forint jelent tényleges terhet. Újabb harmincmilliárd forint terven felüli kiadással számolnak a kamatkiadásoknál.

Júliusra nullszaldót várnak

A PM szerint júliusban várhatóan nullszaldós lesz az államháztartás egyenlege, köszönhetően a júniusról átcsúszó jövedékiadó-befizetéseknek, illetve a negyedéves áfabevételnek. Az év második felében havi átlagban kevesebb mint 24 milliárd forinttal nőhet az alrendszerek hiánya, hogy tartható legyen a terv.

Ehhez az kell továbbá, hogy a korrigált tavalyi számokhoz képest a második félévben tíz százalékkal csökkenjenek az idei - "kismamapótlékkal" növelt - költségvetési kiadások. A bevételeknél az előző évit hat százalékkal meghaladó összeg szükséges.

A kiadások jobban nőttek, mint a bevételek

Az első félévben a kiadások csaknem 14, a bevételek pedig 11,2 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbit. A bázisból ősztől ugyan kikerül a megemelt közalkalmazotti bértömeg, ám ez sem tűnik elégnek a 4,7 százalékos deficit teljesüléséhez. A szerdai kormányülésen szereplő 2004-es költségvetési irányelvek adhatnak eligazítást arra nézve, hogy milyen fiskális pályát lát befuthatónak valójában a pénzügyi tárca.