Jövőre 9 százalékos is lehet a hiány

A legkritikusabb pontnak az idei büdzséhez hasonlóan az áfabevételi terv mutatkozik: ezen a soron évek óta jelentős mértékű túltervezés a jellemző. A Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb - és az év eleje óta mintegy 200 milliárddal lejjebb szállított - prognózisa szerint az idén ebből az adónemből 1846 milliárdos bevételre tehet szert az állam, szakértői vélemények szerint azonban ennél körülbelül 100 milliárddal kevesebb, azaz mintegy 1750 milliárdnyi összeg folyhat be. (A PM előrejelzése abban az esetben teljesülhetne, ha sor kerülne a sztrádaszakaszoknak a Nemzeti Autópálya Rt.-től az Állami Autópálya Kezelő Rt.-hez történő átadására, mivel a korábbi elképzelések szerint ekkor az NA befizetné a büdzsébe a tranzakció 97 milliárdos áfavonzatát. Mint ismert, erről a kormány az Eurostat véleményének hatására letett.)

Adócsökkentés bevételnövekedéssel

A jövő évi büdzséterv 1787 milliárdos áfabevételre számít, azaz az idei várható teljesülésnél 30-40 milliárddal magasabb szám szerepel ezen a bevételi soron. Ez azért érdekes, mert a kormányfő és a pénzügyminiszter többször úgy nyilatkozott, hogy a normál áfakulcs csökkentése nyomán 200 milliárdos kiesésre lehet számítani áfából, ráadásul gazdaságkutatók 250 milliárd körüli összegre teszik ennek hatását. Ehhez jön még az állami támogatások esetén az áfaarányosítási rendelkezés kiiktatása januártól (ez szerint 30-40 milliárdos kiesést jelent).

Mindez azt jelenti, a várható fogyasztásbővülés és az infláció alapján 1847 milliárdra lehetne számítani, ebből le kell vonni a 250 milliárdos kiesést az áfakulcscsökkentés és 30-40 milliárdot az áfaarányosítási szabály eltörlése miatt, azaz összességében 1560-1570 milliárdos áfabevétel lenne indokolt, szemben a tervben szereplő 1787 milliárddal.

A bevételek közül még a személyi jövedelemadóban mutatkozik kockázat - véli Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Lapunk kalkulációja szerint a bruttó keresetemelkedés és a várható foglalkoztatásbővülés alapján a 2005-re prognosztizált 983 milliárd után 1030-1040 milliárdos szja-bevétel várható a még módosítható előirányzatban szereplő 1086 milliárddal szemben. Korrigálni kell azonban az 1030-1040 milliárdos tételt azzal, hogy a családi adókedvezmény jelentős korlátozása miatt az szja-bevétel némiképp emelkedhet, ugyanakkor a felső kulcs 38-ról 36 százalékra beharangozott csökkentése és a sávhatár 50 ezer forinttal történő emelése mérsékli a beszedett szja-t. Összességében azonban elképzelhető, hogy néhány tíz milliárdos túltervezés történt ezen a soron.

Magasabb adósság, kisebb kamatteher?

Barcza a kiadási tételek közül kockázatosnak látja a kamatkiadásokat, utalva arra, hogy miközben a pénzforgalmi hiány a kormány tervei szerint közel 1600 milliárd lehet, az államadósság pedig 1450 milliárddal nőhet az idei év végi állományhoz képest, addig a kabinet az ideinél 45 milliárddal kisebb kamatkiadást vár jövőre. Az elemző a természetbeni juttatások - a tervezet szerint 24 milliárddal mérséklődő - kiadásait is alulbecsültnek véli.

A fennálló nagymértékű kockázatok ellenére a 2005. évinél kisebb, a hiányelszaladást meggátolandó tartalékot kíván képezni a kormány. Az idén erre a célra 170 milliárdos tételt különítettek el, amelyből 125 milliárdot el is vontak, jövőre azonban fejezeti tartalék címén összességében csupán 82,3 milliárdot képezne a kabinet, az önkormányzatoknak pedig bizonyos bevételeikből 3 százalékot kell félretenniük.

Mindez azt eredményezi, nagyon expanzív büdzsét tárgyal majd az Országgyűlés, hiszen a kiadások jelentősen emelkednek, ezzel egy időben pedig bevételekről mond le a költségvetés - értékeli a törvényjavaslatot Vojnits Tamás. Az OTP Bank elemzője hozzáteszi: a célként megfogalmazott 1583 milliárdos pénzforgalmi hiány helyett 1855 milliárd körüli deficit képződhet, az eredményszemléletű hiány pedig a tervezett 6,1-del szemben 7,5, de akár 8 százalék felett is lehet. A jövő évi büdzsé a korábbi választási költségvetésekhez kísértetiesen hasonló lesz - emeli ki Barcza. Az elemző ezt azzal indokolja, hogy az idei egy százalék után jövőre kétszázalékos lazítás következhet be (a deficit elérheti a GDP 9 százalékát), így 2007-2008-ban a szokásosnál nagyobb kiigazításra lenne szükség.