Vége a boldog békeidőknek a hitelpiacon
További Magyar cikkek
A Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett havi statisztikája a devizahitelezés költségei terén is vihar előtti csend állapotára utal. Októberben több nagy magyar kereskedelmi bank is jelezte, hogy a hitelválság átgyűrűző hatásai, a devizaalapú likviditáshiány miatt visszafogja, illetve leállítja devizaalapú kölcsönök folyósítását, valamint a magasabb külföldi forrásköltségek miatt emeli a kamatkondíciókat. Mindennek első, a statisztikában kimutatható jeleire még legalább egy hónapot kell várni.
Mi történt szeptemberben?
Szeptemberben a forint és svájci frankalapú lakáscélú hitelek új szerződésösszege kissé emelkedett augusztushoz képest, míg az átlagos hitelköltség-mutató a frankalapú kölcsönöknél nem változott, a forintalapúaknál mérsékelten emelkedett. A háztartási szabad felhasználású svájci frank jelzáloghitel-szerződések havi átlagos hitelköltség mutatója minimálisan csökkent, míg az új szerződések értéke lényegében stagnált.
A háztartási svájci frank személyi hitel-szerződések havi átlagos hitelköltség mutatója stagnált, míg az új szerződések értéke kissé emelkedett. Figyelemre méltó, hogy a háztartási forint áruhitel-szerződések havi átlagos hitelköltség mutatója és az új szerződések értéke is érdemben nőtt a kilencedik hónapban. A háztartások forintalapú betételhelyezési hajlandósága a mérséklődő kamatok mellett sem változott, míg euróban kissé emelkedett növekvő kamatok mellett.
Az MNB adatai szerint szeptemberben a háztartások nettó hitelfelvételének nagyobb részét kitevő devizahitel-tranzakciók nettó összege új történelmi csúcsra: 131,1 milliárd forintra ugrott a megelőző havi 105 milliárd forint körüli összegről és a forinthitelezést is magába foglaló teljes statisztika is történelmi csúcsközeli hitelezési aktivitást mutat.
![](http://index.hu/cikkepek/0811//gazdasag//devhitall.jpg)
A háztartási szektor szezonálisan nem igazított hitelállománya szokatlanul nagymértékben, 296 milliárd forinttal 6880 milliárd forintra emelkedett, amelyből 175 milliárd forintot a magyar fizetőeszköz gyengülése, 121 milliárdot a tranzakciók eredményeztek szinte kizárólag a devizakölcsönök terén mutatkozó változások miatt. A jelentős árfolyamhatás kapcsán megjegyzendő, hogy a forint szeptemberben havi átlagban 2 százalékot gyengült az euróval, 3,7 százalékot a svájci frankkal és 9 százalékot a japán jennel szemben.
Megugrott a hitelállomány
A forint gyengülése egyébként oda vezetett, hogy a háztartások banki hitelállományán belül minden eddiginél magasabbra, 62,3 százalékra emelkedett a devizahitelek részaránya. A hitelállomány nagymértékű szeptemberi ugrásával természetesen nem tudott lépést tartani a lakosság banki betétállományának változása (33 milliárd forinttal 6540 milliárd forintra nőtt). Figyelemre méltó, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága június óta fokozatosan emelkedett.
Szeptemberben csaknem új történelmi csúcsra, 153 milliárd forintra emelkedett a bankok által a háztartásoknak nyújtott új jelzáloghitel-szerződések összege, miközben ezen új kölcsönöknek továbbra is csaknem 95 százaléka devizaalapú volt, ami viszont lényegében 100 százalékban svájci frankalapú kölcsönöket jelent.
![](http://index.hu/cikkepek/0811//gazdasag//devhitel.jpg)
Az elmúlt 12 hónapot tekintve új történelmi csúcsra (1520 milliárd forint) kúszott fel a svájci frank alapú jelzáloghitelek új szerződéseinek értéke. A lakáskölcsönök terén igen erős volt a szeptemberi hónap: csaknem 81 milliárd forintnyi új hitelfelvételt regisztrált az MNB, a frankalapú folyósítás emelkedése nyomán.
A frankalapú lakáscélú kölcsönök kamatfeltételein nem látszott még az októberben rendkívül feszültté váló magyar bankközi piaci helyzet, a teljes hitelköltség-mutató 7 százalék körüli volt, míg a forintalapú hiteleknél 13 százalékról 13,5 százalékra emelkedett a ráta.
![](http://index.hu/cikkepek/0811//gazdasag//devkam.jpg)
A fogyasztási kölcsönöknél is csaknem csúcsdöntésre került sor szeptemberben (109 milliárd forint új szerződésérték), de itt mind a forint, mind a svájci frank alapú hitelezés terén élénkülés volt megfigyelhető. A fogyasztási kölcsönök terén a CHF-alapúaknál 19,5 százalékon stagnált a teljes hiteldíj-mutató, míg a forintalapúaknál jelentős, mintegy 2 százalékpontos ugrás következett be 26,5 százalék körülre.