Hamis a ruha

Az egész EU-nak óriási gazdasági károkat okoz a szellemi tulajdonjogok bitorlása és a kalózkiadványok növekvő száma az európai piacokon. Az unió külső határain elfogott hamisítványok száma 1998 és 2002 között nyolcszáz százalékkal nőtt, és az ehhez kapcsolódó feketepiaci kereskedelem már meghaladja a kétmilliárd eurót.

Minden tizedik?

Nemzetközi szervezetek becslései szerint a teljes világkereskedelem három-kilenc százalékát teszi ki a hamisítványok kereskedelmi forgalma, ami mintegy 120-370 milliárd eurót jelent éves szinten. Egy 1997-es felmérés szerint a szellemi tulajdonjogok bitorlása mintegy kétszázezer munkahely elvesztésével járt Európában.

A hamis áruk nemcsak az unió gazdaságának okoznak problémákat, hanem a polgárok egészsége és biztonsága is gyakran veszélyben forog. Óriási veszélyforrást jelentenek nemcsak a hamisított élelmiszerek és gyógyszerek, hanem a hamis játékok, autó- sőt repülőalkatrészek is.

A magyar gazdaságnak is hatalmas károkat okoznak a kalózkiadványok terjesztői. A vám- és pénzügyőrség munkatársai az idén már több száz millió forint értékben foglaltak le hamis márkajelzésű ruházati termékeket, pontos statisztikákat azonban az eljárások többéves elhúzódása miatt nehéz mondani - közölte Sipos Jenő, a VPOP szóvivője.

Hazai hamis

Hozzátette: egyre több hamis cipő és ruha készül Magyarországon is. Számos, korszerű gépekkel felszerelt címkéző üzemre bukkantak a nyomozók az elmúlt időszakban, így a felderítések mind nagyobb része nem a határokon, hanem a piacokon történik. A hamis márkajelzések eltüntetése után a lefoglalt ruházati termékeket karitatív célokra ajánlja fel a VPOP.

A szóvivő hozzátette, az utóbbi időben megszaporodtak a szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó bűncselekmények. Egyre gyakrabban találnak például hologramos címkék nélküli írható CD-ket és DVD-ket. A múlt hét végén 13 ezer ilyen adathordozót foglaltak le a XIV. kerületben. Sipos Jenő nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy a ténylegesen piacra kerülő hamisítványok hány százalékát sikerül a vámosoknak felderíteniük.

A magyar filmipar a becslések szerint mintegy hatmilliárd forint forgalomtól esik el az illegális filmek internetről való letöltése és azok terjesztése miatt. A mintegy nyolcmilliárd forint forgalmat bonyolító magyar zeneiparnak pedig mintegy hárommilliárd forint kárt okoztak tavaly a hamis zenei CD-k készítői - derül ki a Mahasz becsléséből.

A szerzőknek is fáj

Nemcsak a kiadókat éri milliárdos kár, hanem a szerzők is százmilliós nagyságrendű károkat szenvednek a kalózkiadványok miatt - mondta Sajó Zsuzsanna, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda osztályvezetője. A hatékonyabb fellépés érdekében újabb hologramos címkét vezetett be az Artisjus. Ez, eltérően a korábbi mahaszos címkétől, az egész hanglemezpiac lefedését célozza meg.

Az osztályvezető felhívta a figyelmet, hogy a fizikai hordozókon terjesztett hamisítványoknál sokkal nagyobb gondot okoz az internet lehetőségeivel való visszaélés. A károk mértéke szinte felbecsülhetetlen. A büntető- és a polgári jogi felelősség elsősorban azokat terheli, akik a szerzői jogi oltalomban részesülő zenei és irodalmi teljesítményeket engedély nélkül tesznek fel a világhálóra. A letöltők azonban az Artisjus álláspontja szerint nem vétenek a törvény ellen, ha a hozzáférhetővé tett zeneszámokat szigorúan magáncélra, saját eszközeikkel, kizárólag háztartáson belüli felhasználásra készítik.

Külön vizsgálódást érdemelne az, hogy a jogsértő tartalmak letöltéséért emeltdíjas hívásokkal és SMS-ekkel fizetnek a fogyasztók - mondta Sajó Zsuzsanna. Különösen éles a helyzet a csengőhang-értékesítésnél. A bevételen a telefontársaság és a szolgáltatást nyújtó tartalomszolgáltató megosztozik, a szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak a profitból többnyire egyáltalán nem részesednek. Hozzátette: szerencsére nem kapcsolódik minden emeltdíjas fizetési módozathoz jogsértő magatartás.