A fogyasztás 2004-ben az összességében enyhén csökkenő reálkeresetek ellenére dinamikusan, három százalék körüli mértékben emelkedett. A lakosság ugyanis nem akart lemondani a korábbi évek nagy jövedelem-emelkedésének hatására elhatározott vásárlásairól, eladósodását pedig nem akadályozta a jövőtől való félelem. Idén a reálkeresetek legalább 3 százalékkal nőnek, és a fogyasztás is ehhez igazodóan, mintegy 3,5 százalékkal emelkedik.
Kisebb infláció
Az infláció 2004 végére 5,5 százalékra csökkent, és januárban érezhetően 5 százalék alá esik, annak ellenére, hogy az év első hónapjaiban a háztartási energiahordozók és a gyógyszerek ára, valamint a közlekedési tarifák emelkednek. Idén éves átlagban 4,5 százalékos, az év végén 4,3 százalékos áremelkedés várható. Ez év végéig a jegybanki alapkamat számottevő mérséklését indokolja.
Az államháztartás hiánya 2004-ben 1284 milliárd forint volt. A decemberi egyenleg jól alakult, ez azonban nem befolyásolja az európai módszertan szerinti, várhatóan a GDP 5,3 százalékát kitevő hiányt. Mivel az áfa-bevételek 2004. évi egyszeri, az EU-csatlakozással kapcsolatos kiesése nem ismétlődik meg, a pénzforgalmi hiány 2005-ben kisebb lesz a 2004. évinél. Az EU módszertana szerint számított deficit pedig a GDP 4,9 százaléka körül várható. A GKI szerint ez kisebb a 2004. évinél, de nagyobb az Országgyűlés által elfogadottnál.
A behozatal 2005-ben valószínűleg az exportnál némileg gyorsabban bővül. Ezt valószínűsíti a belföldi kereslet bővülése, az erősödő importverseny. A cserearány - mivel a földgáz ára csak késleltetetten követi az olajét - tovább romlik. A turizmus bevételi többlete viszont remélhetőleg javul. Így a külső egyensúlyi pozíció lényegében nem változik. Az áruforgalmi és a folyó fizetési mérleg hiánya ugyan nominálisan nő, de a GDP-hez mért arányuk tovább csökken, ez utóbbi már 8 százalék alá kerül. Ennek mintegy felét fogja finanszírozni a nettó közvetlen tőke-befektetés.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
