Luxusadó az ingatlanokon

Tízezer lakást és ezer üdülőt érintene a kormány számításai szerint a nagy értékű ingatlanokra kivetendő luxusadó, amely már jövőre egymilliárd forinttal gyarapítaná az önkormányzatok bevételét. A Világgazdaság birtokába jutott luxusadóról szóló törvénytervezet szerint az új adó valójában érték alapon működő ingatlanadó lenne. Az új adó nem érintené a vállalkozási célú ingatlanokat.

Az önkormányzatok bevételét gyarapító új adónem bevezetését a kormány június végén, a száz lépés programja keretében bejelentett ötéves adócsomagja tartalmazta. A százmillió forintnál nagyobb értékű ingatlanok megadóztatását célzó törvénytervezetre már a koalíciós képviselők is áldásukat adták, így az rövidesen a parlament elé kerül.

A kormány az új adó bevezetését a társadalmi igazságossággal, valamint a vagyonarányos közteherviselés érvényre juttatásával magyarázza. Ez ugyanis véleményük szerint megköveteli, hogy az átlagos életvitelű állampolgá-rokhoz képest jobb körülmények között élők nagyobb mértékben járuljanak hozzá a társadalmi közös feladatok ellátásának költségeihez

Százmillió felett

A tervek szerint luxusadót a magánszemély tulajdonában álló, illetve javára bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelt, százmillió forint számított értéket meghaladó lakóépületnek minősülő épület, épületrész után kellene fizetni, írta a Világgazdaság. A fő szabály szerint az adókötelezettség a használatbavételi engedély kiadását követő év első napjától keletkezik, s azt terheli, aki az év első napján a tulajdonos, illetve a vagyoni értékű jog birtokosa. Az adót - a helyi adókhoz hasonlóan - évente kétszer, március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kellene fizetni.

Az adó alapja egy a törvényjavaslatban három lépcsőben meghatározott úgynevezett számított érték, amely az ingatlanok adóztatási célú értékelési módszerének eredménye, s nem ugyanaz, mint a forgalmi érték. A törvény részletesen meghatározza az értékelési módszertant, amelynek egyébként az a lényege, hogy nem az ingatlanok piaci értéket határozza meg, hanem arra törekszik, hogy az adóztatásban az egyes ingatlanok közötti értékarányokat vegye figyelembe. Vagyis minél többet ér az ingatlan, annál több adót kelljen utána fizetni. Ugyanakkor a törvénytervezet kitér arra, hogy ezen adóalap alapjául szolgáló, úgynevezett számított érték nem szakad el a piaci értéktől, mivel a visszterhes illetékezés során nyert illetékhivatali adatokon alapszik.

Luxusadót a tervek szerint abban az esetben kell majd fizetni, ha az ingatlan számított értéke százmillió forint felett van. Az adó mértéke a százmillió forint feletti rész 0,5 százaléka. Több tulajdonos esetén az adót tulajdoni hányaduk arányában kell megfizetni. Így például a törvény szerint egy 160 millió forintban megállapított értékű rózsadombi villa után éves szinten 300 ezer forint lesz az adó. Annak érdekében, hogy ezen ingatlanokat más típusú helyi adó ne terhelje - például építmény- vagy idegenforgalmi adó -, a helyi adóként megfizetett adó levonható lesz a fizetendő luxusadóból.