Újabb parlamenti stikli a népszerűségért

A Pénzügyminisztérium a nagy 2009-es adócsomag társadalmi vitája közepette, pénteken, a kormányzat részéről különösebb hírverés nélkül nyújtott be egy mini-adócsomagot az Országgyűlés elé. Az egyes adótörvények módosításáról szóló csomagban két törvényt, az áfatörvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt kívánja több ponton korrigálni a kabinet. (Arról már szóltunk, hogy az újrakodifikált áfatörvényt 3 éven át írták, ám 2 hónapot bírt csak ki, számos ponton változtatni kell már most.)

Elvileg nem lehetne

A mini-adócsomag nem érintette a helyi adótörvényt, amely rendelkezik az építmény- és telekadóról, köznapi nyelven az ingatlanadóról. A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága hétfőn mégis egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a csomaghoz, amely éppen az érték alapú ingatlanadót érinti. Ez azért lényeges momentum, mivel a parlamenti Házszabály főszabálya szerint módosító javaslatokat csak azokhoz a törvényekhez adhatók be, amiket a beterjesztett törvényjavaslat "megnyit".

Az indítvány lényegében a 2009-től hatályba lépő érték alapú ingatlanadót nullázná le. Ezt úgy éri el, hogy az építmény- és telekadó adóalapját nem csak úgynevezett számított érték alapon lehetne kiszámítania az önkormányzatnak (ezt hívja a köznyelv érték alapú ingatlanadónak), hanem behozna még két számítási módot is. Azt a két adóalap-számítási módot, amelyik jelenleg még életben van, ám év végével a tavaly ősszel elfogadott törvény - a mai állás szerint - megszünteti.

Ha tehát az Országgyűlés jövő hétfőn, a mini-adócsomag zárószavazásán úgy dönt, hogy 2009-től háromféleképpen lehessen megállapítani az építmény- és telekadó alapját, és az önkormányzatra van bízva, hogy melyiket választja, az gyakorlatilag az érték alapú ingatlanadó halálát jelentené. Ennek az a magyarázata, hogy a másik két adóalap-számítási mód alapján jóval kisebb adóösszeg adódik, az önkormányzatok pedig inkább a lakosságra kisebb terhet rakó adószámítási módot fogják választani.

Csak akarni kell

Jogos a kérdés, hogy ha a Házszabály elvileg tiltja ezt az eljárást, vagyis hogy egy törvényjavaslattal nem megnyitott törvényhez is módosító indítványt nyújtson be egy képviselő vagy egy bizottság, mégis miért rúgta fel az előírást a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága.

A bizottság egyik tagja lapunk kérdésére elmondta, hogy teljesen szabályosan jártak el, mivel a Házszabály szerint adott törvényjavaslat esetén az első helyen kijelölt bizottságnak van joga dönteni arról, hogy egy módosító indítvány, annak benyújtása, vagy bármi egyéb dolog házszabályszerű-e. Ebben az esetben éppen a költségvetési és pénzügyi bizottság volt az első helyen kijelölt bizottság (adótörvényről lévén szó), és a bizottság szinte egyhangúan, kormánypártistul, ellenzékistül úgy döntött, hogy házszabályszerűvé minősítik az ominózus mozzanatot. Az történt tehát, hogy a bizottság egy kiskaput használt ki, jogilag tehát nem támadható eljárása.

Az ügyeskedés a vérükben van

Nem kell messzire visszanyúlni az időben ahhoz, hogy találjuk példát hasonló ügyeskedésre. Tavaly ősszel szintén az érték alapú ingatlanadóval akarták eljátszani szinte ugyanezt. Akkor a szocialista-szabad demokrata koalíció abba az MSZP számára politikailag kellemetlen helyzetbe navigálta magát, hogy teljesen úgy tűnt, 2009-től bevezeti az érték alapú ingatlanadót. A szocialisták azonban egy mondvacsinált indokkal, még a zárószavazás előtt keresztül akarták verni azt, hogy ez mégse történjen meg.

Akkor úgynevezett koherenciazavarra hivatkozva nyújtotta be ismét az önkormányzati bizottság ugyanazt a módosító indítvány, amit most a költségvetési és pénzügyi bizottság beadott. Koherenciazavarra hivatkozva azonban csak technikai szempontból szabadna korrigálni a zárószavazás előtt álló törvényeken (például helyesírási hibát lehetne kijavítani), vagy akkor, amikor a törvény valamelyik része ellentétes annak vagy valamely más törvénynek egy másik részével.

Akkor sem az SZDSZ, sem pedig a Fidesz nem merte azt megjátszani, hogy ennyire nyilvánvaló helyzetben koherenciazavarnak minősítsenek egy teljesen egyértelmű ügyet és nem adtak támogatását a szocialistáknak, így végül az utolsó kapuban, az alkotmányügyi bizottságban elbukott a szocialisták kezdeményezése.

A nagy konszenzus

Legalább ilyen érdekes része a történetnek, hogy most a Fidesz képviselői már teljes mellszélességgel kiálltak amellett, hogy jövőre mégsem maradhat egyedüli adóalap-számítási módként a számított érték, hanem 3 módszer kell. A bizottsági ülésen elhangzottak szerint hétfőn délelőtt egy ötpárti egyeztetés volt és ebben egyetértettek a parlamenti pártok. Vagyis most a szabad demokraták, a Fidesz, az MDF és a kereszténydemokraták is azt akarják a szocialistákkal egyetemben, hogy a gyakorlatban ne működjön az érték alapú ingatlanadó. A bizottsági ülésen 22-en támogatták a módosítót, 2-en tartózkodtak és senki nem volt, aki ellenezte volna.

Ez az az adó, amelynek bevezetésébe már legalább háromszor beletörött a mindenkori kormány bicskája. Először még Járai Zsigmond pénzügyminisztersége idején merült fel komolyabban a gondolat, aztán elvetették, majd 2003 őszén László Csaba minisztersége idején, de abból is visszatáncolt a koalíció. A mostani kormány eredetileg 2008 elején akarta bevezetni, ám mégis húzták-halasztották az ügyet, majd nagy nehézségek árán, politikai csatározások közepette tavaly ősszel mégis sikerült elfogadtatni a parlament többségével.

Szakmailag indokolt

Adószakértők szerint egyébként egy normális mértékű, helyesen elkészített szabályozással indokolt lenne bevezetni az érték alapú ingatlanadót hazánkban úgy, hogy más adót ezzel párhuzamosan csökkentünk. A fejlett nyugat-európai országokban és régiós versenytársainknál is van valamilyen érték alapú ingatlanadó. Nem mellékesen, ha a 2009-es adócsomag egyik kiindulópontja, hogy nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas az élőmunkaterhelés idehaza és ezért kell könnyíteni azon a téren, a nemzetközi helyzethez való igazodás indoka az érték alapú ingatlanadónál is megállná a helyét - persze a bevezetést illetően.

Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a kabinet milyen vargabetűket ír le ebben a kérdésben. A kormány 2006-2007-ben deklarálta, hogy be akarja vezetni az érték alapú ingatlanadót, tavaly ősszel a kormánytagok egytől egyig az ingatlanadó bevezetése mellett szavaztak az Országgyűlésben (így a szocialista miniszterek szembementek saját frakciójukkal). A költségvetési bizottság ülésén azonban a kormányt képviselő tisztségviselő már úgy foglalt állást, hogy a beadott módosítóval, vagyis voltaképpen az érték alapú ingatlanadó halálával egyetért. Lapunk kérdésére most a Pénzügyminisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy a kabinet szerdai ülésén a módosító ellen foglalt állást, azaz nem támogatja, hasonlóan a tavaly őszi álláspontjához.

Hétfőn lesz a mini-adócsomag parlamenti zárószavazása. Addig még van pár nap, a múltbeli tapasztalatok alapján bármi elképzelhető.