Középmezőny
Magyarország nagyjából azonos eredményt ért el a listán, mint Málta, Szlovákia vagy Litvánia. Szlovénia és Észtország mellett például Bulgária is megelőzi hazánkat, ugyanakkor Lengyelország, vagy a tizenötök közül Görögország eredménye sokkal rosszabb. Magyarország egy mutatószámot - az informatikai és távközlési kiadások nagyságát - tekintve bronzérmes az országok mezőnyében. Nálunk a GDP 9,4 százalékát fordították ilyen célra, amit csak Észtország (11,5) és Litvánia (10,1 százalék) tudott felülmúlni.
Az innovációs index - amelynek értékét a huszonötökön túl Bulgáriára, Romániára, Törökországra, Svájcra, Norvégiára, Izlandra, valamint az összehasonlítás végett az Egyesült Államokra és Japánra is kiszámítottak a brüsszeli illetékesek - húsz mutatószám összegzésén alapul. Ezek az emberi erőforrások minőségére, az új ismeretek létrehozására, átadására és alkalmazására, továbbá az innovációs tevékenység finanszírozására terjednek ki.
Fontos az esztétika
Most első ízben az innovációs folyamat nem technikai összetevőire - így a szervezeti és vezetési újítások alkalmazására vagy a termékek esztétikai megjelenésére - is nagy figyelmet fordítottak az elemzés készítői. Figyelemre méltó, hogy ezen a téren nem az egyébként vezető skandináv országok, hanem Luxemburg és Németország bizonyult a legjobbnak európai szinten, és számos, az összesített mutatószám szerint hátul kullogó ország - például az unió mediterrán tagjai - is igen jó helyezést ért el a nem technikai jellemzők alapján.
Európa tengerentúli versenytársakkal szembeni lemaradása viszont nem csökken. Az USA és Japán továbbra is sokkal előbbre tart az innovációs tevékenységben, méghozzá alapvetően a szabadalmak számának, a felsőfokú végzettséget megszerzettek arányának és a kutatási kiadások nagyságának köszönhetően.