Iparűzési: ötszázmilliárdba kerülhet az OTP igaza

Szakmai álláspontunk szerint nem EU-konform az iparűzési adó, az uniós áfa-szabályozásnak ugyanis van egy pontja, mely szerint hozzáadott-érték típusú forgalmi adó csak az áfa lehet a tagállamokban - mondta Oszkó Péter, a Deloitte adótanácsadója. Kovács László, az Európai Unió adóügyi biztosa szintén azon az állásponton van, hogy az iparűzési adónak nincs jövője. Oszkó Péter elmondta: az unióban részletes lista van arról, hogy mi alapján minősül egy adó hozzáadott-érték típusú adónak.

Nincs igaza a PM-nek?

A kitételek között szerepel többek között, hogy általános jellegűnek kell lennie, tehát nem vonatkozhat csak bizonyos termékekre, szolgáltatásokra. Az adónak összfázisúnak kell lennie, attól azonban hogy összfázisú és általános, még nem kell úgy működnie, mint az áfának: nem kell, hogy a fizetendő adóból lehessen levonni, az is megfelelő, ha az adóalap csökkenthető a beszerzések összegével. A hozzáadott-érték típusú adó esetében nem szükséges a törvényben garantált és számlában feltüntetett áthárítás sem.

Az adótanácsadó szerint azért nem állja meg a helyét a pénzügyminisztérium védekezése, miszerint az iparűzési adó azért is EU-konform, mert szerepel a csatlakozási szerződésben. Mint fogalmazott: "a PM szerint a csatlakozási szerződés hivatkozik az iparűzési adóra, az adóalapra és a mértékre is. A minisztérium szerint átmeneti mentességet kapunk. Ezzel szemben átmeneti mentességet csupán a versenytorzító állami támogatások tilalma alól kaptunk. Arra azonban nem tér ki a dokumentum, hogy miként kell megállapítani az adóalapot, és nem mondja ki, hogy nem sérti az áfa-direktívát." Az adószakértő elmondta azt is, hogy az unióban az a döntési gyakorlat, hogy az ilyen átmeneti mentességeket vita esetén a lehető legszigorúbban kell értelmezni.

Az olasz döntés év végére várható

Hasonló ügyben folyik jelenleg eljárás Olaszországban. A március 17-én benyújtott főtanácsnoki indítvány szerint az ottani adónem sérti az áfa-direktíva 33. cikkét, tehát nem EU-kompatibilis. Egyértelmű álláspont nincs viszont még abban a kérdésben, hogy csak a jövőre vonatkozóan, vagy visszamenőleg is meg kell szüntetni az adót, azaz az érintettek kapjanak-e visszatérítést. Előreláthatóan az év végéig születhet döntés az ügyben.

A magyar költségvetésnek több százmilliárd forintjába kerülne, ha egy hasonló eljárásban - akár abban, amit most az OTP indított - kiderülne, hogy a hazai iparűzési adót is visszamenőlegesen ki kell fizetni. Ebből az adónemből tavaly 310 milliárd forint körüli bevétele származott a magyar önkormányzati szektornak, idén 318 milliárd a terv. A tavalyi ipának nagyjából a 7/12-ét - hiszen május elseje óta vagyunk EU-tagok - kellene visszafizetni, ami 180 milliárd forint, vagyis az ideivel együtt akár 500 milliárd forintba is kerülhet az iparűzési adó visszatérítése, ha az azt befizető valamennyi vállalkozás visszatérítést kér.