Októberben padlót fogott a magyar ipar

Az előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 októberében 7,2 százalékkal csökkent, a munkanaphatástól megtisztított adat ezzel megegyezik – közölte a KSH pénteken (tavaly októberben még 8,5 százalékos erősödést regisztráltak). Ilyen mértékű éves visszaesésre 16 éve nem volt példa a magyar iparban.

A termelés volumene az év első tíz hónapjában még mindig 1,9 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az elmúlt öt hónapban mindössze egyetlen olyan volt, amikor az ipar havi alapon növekedést tudott produkálni, így nem csoda, hogy a nyáron és az ősszel összességében 6,5 százalékos visszaesést mutatott fel a szektor.

Egyre mélyebben

A visszaesés ugyanis nem októberben kezdődött: szeptemberben már 0,7 százalékkal – munkanaphatástól megtisztítva 5,3 százalékkal – csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva. A visszaesés azonban a gazdasági válság első teljes hónapjában felgyorsult: októberben az előző hónaphoz képest 1,9 százalékkal csökkent az ipar termelése.

Noha a gazdasági elemzők októberben elsősorban még a globális válság pénzügyi szektorra gyakorolt hatásaival voltak elfoglalva – ebben a hónapban zsugorodott egykori csúcsának felére a BUX-index, történelmi mélyponton volt a forint az euróval szemben, az állampapírpiacról egy időben eltűntek a vásárlók –, az ipari termelés adatai arról tanúskodnak, hogy már akkor éreztette a hatását a krízis a reálgazdaságban is.

Az októberi előzetes adatok különösen rossz novemberi kilátásokkal kecsegtetnek. Ha figyelembe vesszük, hogy a múlt hónapban – mind az Index elbocsátásszámlálójára érkezett bejelentések, mind az állami foglalkoztatási hivatal adatai szerint – drasztikusan megnőtt az elbocsátások száma, akkor arra lehet számítani, hogy a január elején megjelenő idei novemberi adatok a mostani negatív csúcsot is felülírják.

Rosszabb a vártnál is

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta, hogy nem számítottak ilyen rossz adatra. A 7,2 százalékos visszaesés azt mutatja, hogy itt a recesszió, s a következő hónapokban még rosszabb lesz a helyzet. Hozzátette, előzetesen fele ekkora visszaesésre számítottak. Az elemző szerint az igazán nagy probléma az, hogy már az export sem tudja segíteni az ipari termelést. Az pedig már a korábbi hónapokban bizonyossá vált, hogy a belföldi kereslet sem képes javítani az ipari termelés helyzetén.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője azt közölte, hogy az általuk vártnál is rosszabb lett az adat, hiszen ők csak 5,8 százalékos visszaesésre számítottak. A magyar kilátásokat tekintve kifejtette, minden attól függ, hogy jövőre az eurózóna országai, különösen Németország miképpen teljesít. Azt azonban valószínűsítette, hogy 2009-ben az első félévben még negatív ipari termelési adatok várhatók, s élénkülés csak a második félévben következhet be.

Török Zoltán az Állami Számvevőszék elnökének, Kovács Árpádnak egy korábbi kijelentése kapcsán elmondta, a legrosszabb forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy jövőre akár 4 százalékkal is csökkenjen a GDP. Hozzátette azt is, hogy az ő forgatókönyvük alapesetben 2,5 százalékos visszaeséssel számol, de a legrosszabb adat náluk is megegyezik az elnök által lehetségesnek tartott mínusz 4 százalékkal. Ezzel összefüggésben Nyeste Orsolya úgy vélte, hogy jövőre a GDP visszaesése inkább a Magyar Nemzeti Bank által lehetségesnek tartott mínusz 0,2-1,7 százalék között lehet. Ugyanakkor a nagy bizonytalanság miatt azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy ennél nagyobb csökkenés lesz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!