Kályhát akarnak venni az emberek

A lap szerint nemcsak a klímák, hanem a kandallók és a cserépkályhák iránt is óriási az érdeklődés az idei nyáron, sokan már a magasabb gázárakra készülnek. Az igények az elmúlt fűtési szezonban hirtelen ugrottak meg az orosz-ukrán gázvita és az így kialakult magyarországi ellátási bizonytalanságok miatt, de a mostani kánikulában is alig győzzük a megrendeléseket teljesíteni, az ősszel pedig újabb rohamra számítunk - mondta a Napinak Lesó Péter, a Fire-Stone Kft. ügyvezetője. Ma már nemcsak presztízsokok miatt keresik a kandallókat, hanem egy komplett ház fűtését szeretnék megoldani ezzel a technológiával: egy 15-21 kilowatt teljesítményű tűztérrel, ami a központi fűtéssel is összeköthető, akár egy 250 négyzetméteres ház is melegen tartható.

Harminc százalék mínusz

A legtöbben kiegészítő fűtésként keresik a hagyományos kályhákat. Egy megfelelő méretű cserépkályhával az átmeneti időszakokban a lakás felfűthető, a leghidegebb téli napokon pedig a gázkazánok mellett használják, amivel 30 százalékos megtakarítás érhető el - ismertette a fatüzelés előnyeit Kőhegyi Antal cserépkályha- és kandallókészítő.

Az áremelkedés ellenére a gázkazánok továbbra is népszerűek maradnak, mert ez a legkényelmesebb fűtési mód, másrészt az összes, hasonló kényelmet biztosító megoldás drága, melyre a magyar fogyasztó egyelőre nem tud költeni - véli Nyárády-Berzsenyi Győző, a Buderus Hungária értékesítési vezetője. A szilárd tüzelésű kazánok iránt megnőtt az érdeklődés, de csak mint második, tartalék kazánt keresik.

Innovatív megoldások

Szakemberek szerint nem várható, hogy a gázfogyasztás számottevően csökkenni fog. A fűtési rendszer cseréje helyett jobb hőszigeteléssel vagy a nyílászárók cseréjével is elérhető energiamegtakarítás, illetve míg a hagyományos kazánok 91-94 százalékos hatásfokkal működnek, a korszerűbb, kondenzációs kazánok ennél nagyobb hatásfok elérésére is képesek.

Egyre több innovatív fűtési megoldás érhető el, de Magyarország ezek használatában a sereghajtók között kullog. Az egyik legmodernebbnek számító technológia, a hőszivattyú telepítése két és fél millió forintnál kezdődik, de ez a rendszer a fűtést, a klímát és a meleg vizet is biztosítja. Magyarországon ezer alatt lehet a hőszivattyúk száma, sok lehet az illegálisan, engedély nélkül felszerelt készülék (a telepítéshez bányakapitánysági, illetve vízjogi engedélyre van szükség).

Hőszivattyú, pellet

A világon az elmúlt évben megötszöröződtek az eladások, Ausztriában 160 ezer, Svédországban 370 ezer hőszivattyú működik. Idehaza most ismerkednek ezzel a technológiával, de a minimum 2,5 millió forintos telepítési költség is riasztónak hangzik, viszont az energiamérleg igen kedvező: 1 kilowatt elektromos energiával 4,5 kilowatt hozható létre. Miközben Nyugat-Európában a hőszivattyúk által használt áram árát külön tarifa alapján határozzák meg, addig nálunk csak most kezdődtek a tárgyalások az érintettek között.

Ugyancsak megfelelő alternatívának tűnik a pelletüzemelésű kazán, amely a gázhoz hasonló kényelmet biztosít: bár a beszerelése drága (800 ezer-1 millió forint), nagy előnye, hogy a meglévő rendszerre is ráköthető. A pellet fűtőértékét szabványok határozzák meg, így - szemben a gázéval - az állandó. A fűtőanyagot fahulladékokból készítik, de akár energiacserjéből is előállítható, így gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre áll, s az Európai Unió is támogatja. Átlagosan 2 kilogramm pellettel egy köbméter földgázt lehet kiváltani, így 10 kilowattóra hőenergia 58 forintba kerül - aminél másfélszer többe van a gáz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!