További Magyar cikkek
Az augusztusi szoros eredmény (a tanácstagok 5:5 arányban voksoltak csökkentésre és tartásra, Simor András elnöki szavazata döntötte el, hogy marad a kamat) után most bejött a papírforma: a monetáris tanács negyed százalékkal mérsékelte az irányadó kamatot, 7,75 százalékról 7,50-re csökkent a ráta.
A tanács augusztusban az amerikai jelzálogpiacról indult pénzpiaci turbulencia, illetve az azzal összefüggésben gyengült forint miatt döntött az indoklás szerint a tartás mellett. Az inflációs pályával kapcsolatban már akkor sem fogalmaztak meg komolyabb aggodalmakat. Bár az aszály miatt az ősszel korábban nem várt élelmiszerár-emelkedés elvehetett az éppen szeptemberben nagyobb sebességűnek várt dezinflációs lendületből, az MNB jelezte: egyszeri hatásként tekint az élelmiszerárak emelkedésére.
A forintpiacon reggel még teljes kivárás látszott. A forint tartotta pénteken összeszedett erejét, az euró ára valamivel a 250-es szint alatt mozgott, de már a döntés bejelentése előtt, dél körül 250 fölé került az árfolyam, igaz minimálisan.
Az inflációs kockázatok és a nemzetközi befektetői környezetet továbbra is jellemző bizonytalanság a későbbiekben is megfontolt kamatpolitikát indokol – szögezi le indoklásában a tanács. A mondat előrevetíti: váratlan kedvező fordulat hiányában inkább az év végi, akár egy lépésben fél százalékpontos csökkentést váró elemzőknek lehet igazuk. Októberben, bár akkor állnak majd rendelkezésre az első, az infláció tényleges csökkenését mutató adatok, maradhat a kamat.
A monetáris tanács értékelése szerint bár a nemzetközi pénzügyi környezetet továbbra is bizonytalanságok jellemzik, a hazai befektetések kockázati megítélése érezhetően javult. Az előző kamatdöntő ülés óta rendelkezésre álló új információk nem változtattak érdemben a makrogazdasági kilátásokon. A testület a potenciális szintjétől elmaradó gazdasági növekedésre és az infláció fokozatos mérséklődésére számít a következő két évben. Úgy vélik: amennyiben a mezőgazdasági, élelmiszer- és energiaárak jelentős emelkedése nem jár tovagyűrűző hatásokkal, 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
A tanács közleményében jelzi ugyanakkor, kiemelt figyelmet fordítanak a béradatok, az inflációs várakozások alakulására is. Ezzel kapcsolatban Barcza György, a K&H elemzője az Indexnek hangsúlyozta: fontos, hogy a tanács a várakozásokat figyelje, hiszen az elmúlt hat évben rendre, négy esztendőben is volt a most az élelmiszerárak emelkedéséhez hasonlítható, egyszeri sokként kezelt váratlan, inflációt gerjesztő tényező. És bár egyfelől indokolt ezeket valóban egyszeri sokként kezelni, a gazdasági szereplők várakozásaiba az is beépülhet, hogy az inflációs cél, ha egyedinek tekintett okok miatt is, de rendre nem teljesült.
A szakértő szerint kiemelten fontos lesz a közszférában zajló bértárgyalások alakulása. Mindezzel együtt az év végére 7 százalékos kamatszintet vár, és arra számít, hogy a forint akár tovább erősödhet. A lényegében biztosra vett kamatvágást nem követte számottevő piaci reakció, Barcza György szerint azonban van még, ha nem is nagy tere a forint utóbbi hetekben jellemző, 262-es euróárról induló erősödésének. A célegyenesben vagyunk, de 248-ig még elmehet az árfolyam – vélte az elemző.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
