Ordítva követelt kamatcsökkentés?

2007.11.26. 07:40
Változatlanul teljesen megosztott a londoni elemzői kar a hétfői MNB-kamatdöntést illetően. Ha nem is azonos valószínűséggel, de mindhárom eshetőség szóbajöhet.

A Merrill Lynch elemzésében szerepel "50 százalékosnál nagyobb eséllyel" jósolt hétfői kamatcsökkentés csakúgy, mint az a prognózis, hogy a magyar jegybank az idei évre már befejezte a pénzügypolitikai enyhítési ciklust. , sőt van olyan citybeli vélekedés is, hogy ha a forintgyengülés folytatódik, a piac akár kamatemelést is árazni kezdhet.

A Merrill Lynch szerint egyébként a kamattal kapcsolatos bizonytalanságot "Magyarország stagflációs problémája" okozza, vagyis az, hogy miközben az októberi infláció 6,7 százalék volt, a GDP a harmadik negyedévben mindössze 1,0 százalékos növekedést mutatott. A novemberi kamatcsökkentés elmaradását váró, sőt a pénzügypolitikai enyhítési ciklus folytatódását csak jövőre valószínűsítő londoni házak közé tartozik ugyanakkor a JP Morgan, amely 2008 első negyedévére vár enyhítést.

A JP Morgan, amely minden hónapban indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott befektetői pozíciók változásáról, az épp most kiadott novemberi felmérésben azt mutatta ki, hogy - jóllehet még pozitív tartományban, vagyis a felülsúlyozottságot jelző sávban maradt - március óta nem látott mélypontra süllyedt a hosszú forintkonstrukciók pozíciója a felzárkózó piacokon aktív globális befektetési alapok portfolióiban, vagyis leépültek a későbbi forinterősödésre játszó befektetői pozíciók.

A ház szerint a forint a magyarországi "politikai hangoskodás" miatt alulteljesít a közép-európai négyes (CE-4) többi valutájához képest; ezt illusztrálja, hogy az euróárfolyam átlépte a 255-ös küszöböt. A JP Morgan mindazonáltal továbbra is azzal számol, hogy a forint végül "be fog törni" a 250-es küszöb alá.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének elemzői szerint ugyanakkor - jóllehet a cég kitart a jövő évi, összesen fél százalékpontos kamatcsökkentésről szóló prognózisa mellett - ha a forint tovább gyengül, e csökkentések is elmaradhatnak, sőt a piac elkezdhet kamatemeléseket árazni.

A GS szerint ez utóbbi nem várható, ha a forint 260 körül, vagy ez alatt marad. Egy esetleges gyors forintgyengülés azonban "megszólaltathatja a riasztókat", és ha felmerül az MNB hitelességvesztésének kockázata, és (emiatt) az árfolyam kicsúszna az ellenőrzés alól, az végül valóban kamatemelést eredményezhet. E forgatókönyv esetére a ház első menetben "legalább fél százalékpontos" emelést valószínűsítene.

A GS előrejelzése szerint ugyanakkor sem novemberben, sem decemberben nem várható Magyarországon jegybanki kamatcsökkentés. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse európai felzárkózó piaci stratégiáért felelős alelnöke szintén szintén nem vár kamatcsökkentést hétfőn, mert szerinte az MNB előbb látni akarja, hogy az euró forintárfolyama 255 alatt stabilizálódik. Desbarres szerint ha ez megtörténik, és a novemberi infláció érdemi csökkenést mutat, akkor decemberben nyílhat mód egy negyed százalékpontos csökkentésre.

Michal Dybula, a BNP Paribas befektetési csoport közép-európai közgazdásza ugyanakkor azt mondta: a magyar gazdaság a "szánalmas" növekedési adatok után "ordítva követeli" a kamatcsökkentést. Dybula szerint a jelenlegi forintgyengülés "nem olyan vészes", jövőre ugyanakkor - főképp a belépő kedvező bázishatások révén - jelentős dezinfláció várható.

A szakértő hozzátette: a jelenlegi inflációs nyomást olyan tényezők okozzák - globális energia- és élelmiszerár-sokk -, amelyek kívül esnek a magyar jegybank pénzügypolitikai hatókörén, ezért feszesen tartott kamatpolitikával sem lehet azokat ellensúlyozni, így jó esély van a hétfői kamatvágásra. Ugyanígy vélekedtek a Barclays Capital és a UBS befektetési bankok londoni térségi szakértői is: utóbbiak szerint a forint jelenlegi gyengülésénél nagyobb figyelmet fognak kapni a gyenge növekedési adatok.