Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A legutóbbi, november 26-ai döntéshez fűzött közlemény, illetve az akkor bemutatott inflációs jelentés üzenete nem változhatott érdemben az elmúlt egy hónapban. Az országos bérmegállapodás ügyében mutatkozik előrelépés, de továbbra is vannak felfelé irányuló bérinflációs kockázatok. Emellett az elemzői inflációs várakozások fokozatosan feljebb tolódtak az elmúlt hónapokban, és egyes szakértők a jegybank 2009-es inflációs céljának (3%+/-1%-pontos toleranciasávval) elérhetőségével kapcsolatban is kételyeiknek kezdenek hangot adni.
A monetáris tanács az egy hónappal ezelőtti kamatdöntéskor jelezte, a sorozatos kínálati oldali ársokkok miatt az inflációs várakozások magas szinten ragadásával kapcsolatos kockázatok megemelkedtek, így "a hangsúly a közvetett inflációs hatások elhárítására, a várakozások hűtésére helyeződik". Mindezt egyértelmű üzenetnek tekintette a piac, hogy február-március előtt nem érdemes további jegybanki kamatcsökkentésre számítania.
Egy hónapja a testület jelezte: "A kamatszint mérséklésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak." A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság terén sem beszélhetünk az elmúlt három hét fejleményei alapján egyértelmű, pozitív változásról, így nyilvánvaló, hogy ez a fejlemény sem tehette lehetővé ma a kamatcsökkentést.
A kérdés már csak az, hogy a hónapok óta újból egységes elemzői kar mellett a monetáris tanács megosztottsága milyen mértékben csökkent (esetleg megszűnt-e). Simor András jegybankelnök a Portfolio.hu-nak adott közelmúltbeli interjújában azt emelte ki, hogy a testület megosztottsága csökkent, ami iránymutatással szolgálhat a jövőt illetően.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
