Nem emelt a jegybank - nem lesz többé forintsáv
További Magyar cikkek
Szinten, azaz 7,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A döntés önmagában is meglepő, de a jegybank a piacon alighanem kitörő örömmel fogadott másik bejelentéssel szolgáltatatta az igazi meglepetést: eltörölték a forint árfolyamsávát, ami elemzők szerint egyértelműen a forint erősödését hozhatja.
A monetáris tanács közleménye szerint az árfolyam ingadozásának korlátozása inflációs célkövetés mellett nem járul hozzá a hosszú távú inflációs várakozások lehorgonyzásához. Az árfolyamsáv eltörlése fontos előrelépés az euró magyarországi bevezetése felé. A lebegő árfolyamrendszer kedvezőbb feltételeket teremt a jegybank számára az inflációs cél eléréséhez, és ezen keresztül a maastrichti nominális kritériumok teljesítéséhez, valamint az ERM-2 belépéshez.
Simor András úgy fogalmazott: az árfolyamsáv nem szolgálja teljes mértékben a monetáris politika céljait. A kamatpolitikának két célja volt egyszerre, a sáv megvédése és az inflációs cél elérése. Ez a két cél elvben és hosszútávon összeütközésbe kerülhet egymással. Bár az eddigi elnöki időszakom alatt ilyenre nem volt példa, de tudtuk, hogy hosszabb távon ennek nagyobb a valószínűsége - mondta Simor. A jegybank elnöke szerint ezért örülnek annak, hogy a kormány elfogadta a jegybank javaslatát.
A jelenlegi szisztéma lényegében egyezik az úgynevezett ERM-II árfolyamrendszerrel. Ennek lényege még az euró bevezetése előtt az volt, hogy a valutaunióra készülő országok devizáit az egykori elszámolási pénzhez, az ecuhöz rögzítették. Ma az ERM-II az euró előszobája: az Európai Monetáris Unióba belépni szándékozó országoknak a középárfolyam megjelölése mellett azt kell biztosítaniuk, hogy devizájuk nem lép ki a középtől számított +/-15 százalékos sávból.
Az árfolyamrendszerek két alaptípusa, a rögzített (amikor fixen egy másik ország devizájához kötik az árfolyamot) és a rugalmas között a sávos megoldás a rugalmas egyik altípusa. A tisztán rugalmas rendszernek a sáv nélkül, szabadon lebegő rendszer tekinthető, amelyben lényegében kizárólag a piaci mozgások határozzák meg az árfolyamat. Teljesen piaci hatások alatt álló árfolyamrendszer mégsem létezik, hiszen a jegybanknak – egybek mellett a kamatszinttel – itt is van beavatkozási lehetősége.
A magyar gazdaság nyitottságánál fogva az árfolyam továbbra is fontos szerepet fog játszani az inflációs folyamatok alakításában. Ha a gazdaságban zajló más folyamatok nem ellensúlyozzák, a nominális árfolyam tartós és jelentős megváltozása tükröződni fog a jegybank inflációs prognózisában, és ezen keresztül befolyásolja a monetáris politika vitelét.
Erre senki nem számított
Az előzetes várakozások a kamatemelés irányába mutattak, noha többen is rámutattak, szükség lenne az árfolyamsáv eltörlésére is, de a kormány korábban ezt mereven elutasító magatartása miatt ennek esélyét minimálisra tették. Legutóbb a múlt szerdán merült fel a lehetőség, amikor Simor András részt vett a kormány ülésén, utóbb ezzel kapcsolatban azonban azt közölték, a sáveltörlés kérdése nem szerepelt a napirenden.
De mindenki örül
Jó az időzítés, és a döntés jobb, mint egy kamatemelés üzenete lett volna – mondta az Indexnek Lányi Bence. A Raiffeisen elemzője úgy vélte: miközben a kamatemeléssel azt is üzente volna a jegybank, hogy kimondatlanul ugyan, de van egy burkolt árfolyamcélja, illetve, hogy ennek átléptetésével a piac ki tud kényszeríteni egy kamatemelést.
A meglepetést az okozza, hogy miközben a jegybank álláspontja korábban is egyértelmű volt a kérdésben, és többször jelezték is, hogy célszerűnek látnák az inflációs célkövetés elsődlegességével nehezen összeegyeztethetőnek tartott árfolyamsáv eltörlését, a kormány – melynek hozzájárulása feltétlen szükséges a döntéshez – mindeddig ellenállt. Lányi Bence szerint a fordulatot az okozhatta, hogy a kedvezőtlen nemzetközi hangulatban már láthatóan egyre nehezebben tolerálták a rossz magyar makrogazdasági adatokat, így megvolt az esélye a további forintgyengülésnek.
Az időzítés most azért is jó, Lányi Bence szerint, mert míg akkor, amikor az euró ára 250 forint alatt volt, valóban tartani lehetett attól, hogy az exportőröket nehéz helyzetbe hozó túlerősödést hoz a sáveltörlést, ma ez a veszély nem fenyeget. Az elemző szerint néhány napnak el kell telnie, hogy az új helyzetben a helyét kereső árfolyam valamennyire stabilizálódjon a meglepett piacon.
Átvágta a gordiuszi csomót a jegybank a forint árfolyamsávjának eltörlésével - sommázta a döntést Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője. A sáveltörlés segíti az infláció elleni küzdelmet, sőt, ennek révén az infláció leszorításához kisebb mértékű kamatemelés is elegendőnek bizonyulhat. A forint árfolyama rövid távon, a döntés bejelentése utáni pár napban viszonylag nagyobb mértékben ingadozhat, de a sáveltörlés miatt a fundamentumok alapján nem fog más irányt követni a hazai valuta kurzusa. A sáv megszüntetése melletti közgazdasági érvek már úgy egy éve is fennálltak, mostanra pedig a kormány is úgy látta, hogy jobban jár a sáv eltörlésével és az esetleges forinterősödéssel, mint a nagyobb kamatemeléssel. Nem véletlen egyébként, hogy a régióban nem nagyon alkalmaznak ingadozási sávot - nyújt kitekintést az elemző. A lengyeleknél, cseheknél szabadon lebeg az ottani valuta, a szlovákoknál pedig csak azért van sáv, mert északi szomszédunk belépett az euró előszobájának tekintett ERM2-árfolyamrendszerbe és ott kötelező egy árfolyamsávon belül tartani a valuta szintjét az euróval szemben.
A forint azonnali, radikális erősödéssel reagált, a reggel 265 fölül induló, majd délelőtt 263,50 környéként várakozó árfolyamszint után az euró ára azonnal 260 forint alá esett. A forint a dollár szemben is jelentősen erősödött, 178 forintról 175-re esett az amerikai deviza ára.
Lesz-e még emelés?
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint a sáv eltörlése ugyan növeli az MNB mozgásterét és segíti a monetáris politika hitelességét, de a kamatemelés ezzel nem került le a napirendről. Meglátása szerint a jegybank most kivár: joggal számít arra, hogy a sáv eltörlése erősíti majd a forintot, és ezzel enyhíti az inflációs nyomást, de az inflációs jelentésben jelentősen megemelt (az idénre 5 helyett 5,9, jövőre 3 helyett 3,6 százalékos) inflációs előrejelzés lekövetéséhez is szükség lehet kamatemelésre.
A monetáris tanács utoljára 2006-ban hozott kamatemelésről döntést: akkor a választásokat követően öt hónap alatt öt lépésben emelték 6-ról 8 százalékra a kamatot. Ezzel az egyik legmagasabb európai kamatszintet állították be.
A 2007-es év már a csökkentés jegyében telt, igaz, annak sem időzítése, sem mértéke nem illeszkedett a korábbi várakozásokhoz: miközben az év végére az elemzők jelentős része 7 százalék alatti kamatszintet is elképzelhetőnek tartott 2007 elején, végül két lépésben mindössze fél százalékpontot vágott a tanács. A magyarázat: az agrárárak robbanása és az olajár drasztikus emelkedése növeli az inflációt. Ráadásul miközben a klasszikus iskola szerint az alacsony gazdasági növekedésen segít az alacsonyabb kamat (a befektetők cégekbe, és nem kötvényekbe teszik a pénzüket a magasabb hozam reményében), Magyarországon ez a fajta összefüggés kevéssé érvényesül, így nem is ösztönözte az amúgy is hangsúlyozottan az inflációt szem előtt tartó jegybankot.
Nemrég az idei évre is egyértelműen kamatcsökkentést prognosztizáltak elemzők: bár a kamatdöntést megelőző felmérések az őszi-téli hónapokban már rendszeresen arról szóltak, hogy ennek időpontját egyre későbbre várta a többség, az első, kamatemelést prognosztizáló, illetve annak szükségességét felvető kommentárok csak januárban tűntek fel. Egy hónap is elég volt azonban ahhoz, hogy a forint gyengülése (mely ugyancsak hozzájárul az infláció emelkedéséhez), illetve az olaj- és élelmiszer árak tartós magas szinten ragadása már átfordítsa a többségi véleményt: bár a múlt heti felmérések rég nem látott megosztottságot mutattak, a kamatvágás lehetősége már teljesen kikerült az opciók közül. A tartásnak, a negyed- illetve fél százalékpontos emelésnek viszont nagyjából hasonló arányban akadtak "hívei".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
