Nándor
3 °C
16 °C

Újabb mélyponton a növekedés

2008.02.14. 11:49
Az infláció újra lefelé indult, de a 7,1 százalékos adat megfelelt az elemzői várakozásoknak, ráadásul még nem tartalmazza egészében a hatósági áremeléseket. Az előzetes adatok szerint a tavalyi utolsó negyedévben minden várakozást alulmúló, 0,8 százalékos volt a növekedés. Mindebből következhet kamatemelés meg nem is, a várakozások továbbra is megosztottak. A forint mindenesetre reggel is erősödött, már csak 261 forint az euró.

Szlovákia, bezzeg Szlovákia

A szlovák gazdaság előzetes számítások szerint 14,1 százalékos növekedést produkált éves összevetésben a múlt év utolsó negyedében. Ez az ütem a leggyorsabb volt Európában a negyedik negyedévet tekintve, sokkal jobb az elemzők 8,9 százalékos várakozásánál és az ország harmadik negyedévi 9,4 százalékos éves szintű növekedésénél. A szlovák statisztikai hivatal elismeri, hogy elsősorban időszaki tényezők segítették elő a rekorderedményt, főleg az, hogy a kiskereskedelem az idei év eleji drágulások okán készletezett. A szlovák növekedés múlt évben így elérte a 10,3 százalékot a 2006. évi 8,3 százalék után.

A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 0,8 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve 0,7 százalékkal nőtt 2007 IV. negyedévében, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára ą 0,2 százalékpont. A 2007. évi gazdasági növekedés mértéke 1,3 százalék volt (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt) – tette közzé a KSH. Míg a növekedési adat elmaradt az elemzői konszenzustól, ráadásul egyben azt is jelenti, hogy sikerült a mélypontnak hitt harmadik negyedéves, 0,9 százalékos adatot is alulmúlni, az infláció alakulása megfelelt a várakozásoknak. A konszenzus éppen 7,1 százalékot jelzett előre, és ennek teljesülése egyben azt is mutatja: a tavalyi év utolsó hónapjainak emelkedése után ismét csökken a pénzromlás üteme (a decemberi adat még 7,4 százalék volt).

A GDP esetében egyelőre nem tudjuk pontosan, mire vezethető vissza a csökkenés, de azért látható, hogy továbbra is a mezőgazdaság és az építőipar gyenge teljesítménye a meghatározó tényező. Emellett azonban kiderül, hogy az ipar hozzájárulása is csökkent, ami pedig azt jelzi, hogy a külső konjunktúra lassulása már csökkenti a nettó export hozzájárulását is – mondta az Indexnek Samu János. A Concorde elemzője szerint ennek fényében az eddigi, 2,5 százalékosra várt idei növekedési becslést 2 százalék közelébe kell levinni.

Ez azonban az infláció szempontjából még kedvező is lehet – mondta Samu János, hiszen az alacsonyabb növekedési kilátások mellett kevésbé kell azzal számolni, hogy a bérkiáramlás magasabb lesz. Azaz a mai adatok alapján önmagában nem lenne indokolt a jegybanki kamatemelés, de Samu János szerint mégis erre lehet számítani: az elemző úgy látja, miközben a januári inflációs adat még nem is támasztja alá az inflációs kockázatok növekedését, a jegybank ezzel kapcsolatos megnyilatkozásai inkább az árfolyamgyengülésnek szóltak. Ha azonban kinyitották a kaput, a kamatemelés lehetőségét felvillantva, akkor már alighanem lépni is fognak.

Szinte minden drágult

12 hónap alatt, 2007. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,6%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 54,2, az étolaj 44,8, a száraztészta 25,0, a péksütemények 24,7, a kenyér 22,6, a tojás 21,3, a tej 20,7, valamint az idényáras élelmiszerek 18,3 százalékkal. Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető az egyéb cikkek körében (7,6%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 17,5%-kal növekedett. A háztartási energia átlagot meghaladó 7,5%-os áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 18,0 százalékkal nőtt. Az átlagosnál alacsonyabb drágulás volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk (5,4%), illetve a szolgáltatások (6,8%) esetében. Ez utóbbin belül a szerencsejáték 14,7, a helyi tömegközlekedés 10,9%-kal drágult. A tartós fogyasztási cikkek (1,2%), valamint a ruházkodási cikkek (0,5%) körében árcsökkenés következett be.

Az adatok alapján nem tartana emelést szükségesnek Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője sem, aki szerint azonban nem is változik a monetáris tanács február 25-i ülése után a kamatszint. Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet: a januári inflációs adatok még nem mutatják az idei hatósági áremelések tényleges hatását, így aztán miközben a bázishatás, a tavalyi magas adatok miatt továbbra is csökkenő pályán mozoghat az infláció, a kép nem megnyugtató. Török Zoltán szerint a forint reggeli erősödése is azt mutatja: a múlt héten inkább pletykák és spekulációk álltak a jelentős gyengülés mögött, így természetes a mostani konszolidáció, sőt, ő gyorsabb megnyugvásra számított.

Decemberre 5 százalékos, az év egészére 6 százalékos átlagos inflációt vár a K&H elemzője, Barcza György, aki így a pesszimistábbak közé tartozik (a konszenzus 4,7 illetve 5,5 százalék). Szerinte ezek a kilátások azt mutatják, hogy tényleges veszélyben van a jegybank 2009 végére elérni kívánt, 3 százalékos inflációs célja. Szerinte egyre többen teszik magukévá azt a lehetőséget, hogy a monetáris tanács következő lépése (a hosszú hónapok óta, igaz mindig egyre későbbre várt csökkentéssel szemben) emelés lesz. És éppen ez a Karvalits Ferenc alelnök nyilatkozatával is megerősítettnek tekintett forgatókönyv segíthette a forint visszaerősödését. Barcza György szerint a február 25-i ülésen fél százalékpontos emelésre van szükség.