Mindenhol szednek kamatadót

Magyarországon ismét napirendre került a kamatjövedelmek megadóztatása. Legalábbis ez derül ki abból a szakértői munkaanyagból, amelyet tegnap ismertetett a Világgazdaság. Adózási szakértők szerint nem a kamatadó léte a kérdés, hanem inkább az, hogy a kamatjövedelem a progresszív adózású szja-adóalap része legyen, vagy pedig elkülönülten, forrásadóval adózzon. Amennyiben életbe lép az EU kamatadó-megállapodása, a magyar polgárok betéteit több európai országban meg fogják adóztatni, talán már 2005-től.

Mindenhol van

Lengyel-, Csehországban és Szlovákiában már szednek forrásadót a kamatokra, és Szlovéniában jövőre tervezik többéves átmenettel a kamatok megadóztatását. A szakértői munkaanyag a kamatjövedelmek integrálását javasolja az egységes szja-alapba, a környező országok mindegyike viszont inkább forrásadót alkalmaz. Németországban is tervezték a 25 százalékos forrásadóra való áttérést, de néhány hete elvetették, azzal hogy a munkajövedelmek a forrásadó bevezetése esetén hátrányosabban adóznának. Egy Világbank-tanulmány viszont észak-európai típusú forrásadót ajánl Magyarországnak azzal az érveléssel, hogy az kevésbé fogja vissza a megtakarításokat.

Magyarországon a tőkejövedelmek közül a kamatra és az osztalékra először 1988-ban vetettek ki forrásadót, melyet a kamatjövedelem kifizetésekor vont le a kifizető, és azt így nem vonták össze más személyi jövedelmekkel. Egészen 1993 végéig a kamatok forrásadója 20 százalék volt.

Akkorra a lakossági megtakarításokon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizabetétek aránya, melyekre nem vonatkozott a forrásadó. 1994-től a forintbetétek kamata után fizetendő forrásadó kulcsát 10 százalékra mérsékelték, és kivetették a devizabetétekre is. Az akkor hivatalba lépő új pénzügyminiszter, Békesi László a kamatadó teljes megszüntetése mellett tört lándzsát. Ajánlása 1994. november elsejétől valósult meg, az adókulcsot nulla százalékra szállították. A kamatok adózása a kivételek miatt azonban csak 1996-ban szűnt meg teljesen az átmeneti intézkedéseket feloldó, új személyi jövedelemadó-törvény rendelkezései értelmében.

Nem új gondolat

Nem lehet azt állítani, hogy a kamatadó bevezetése új gondolat lenne a hazai közbeszédben. Már a Bokros-csomag kidolgozása idején is szorgalmazta az éppen néhány hónapja eltörölt adó visszaállítását Nagy Sándor szakszervezeti vezető, aki úgy érvelt, hogy ez nem járt volna nagyon kedvezőtlen hatással a kispénzűekre, inkább a nagyobb jövedelműeket terhelte volna.

Az előző kormány idején kidolgozott adókoncepcióban, 1999 áprilisában a folyószámlákat és a devizabetéteket nem terhelték volna - az akkor 25 százalékosra tervezett - kamatadóval. Az adónem visszaállításának elképzelése végül elbukott, a legfőbb ellenérv az volt, hogy csökkentette volna a megtakarítási hajlandóságot, melyet az állam csak megnövelt kamatszinttel mérsékelhetne, amely hatás érvényességével - a korabeli dokumentumok szerint - Medgyessy Péter, Békesi László és Bokros Lajos volt pénzügyminiszterek is egyetértettek.

A magas inflációs ráták következtében először 1998 végén alakult ki ismét pozitív reálkamatszint. Egyes vélemények szerint az ezredfordulón már kivethető lett volna a forrásadó a nominális kamatjövedelmekre. Az akkor hivatalban lévő és végül visszakozó pénzügyminiszter, Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, a kamatadó bevezetése csak 5 százalék alá csökkenő infláció esetén lehetne újra napirenden. Orbán Viktor ellenzéki vezető a közelmúltban vetette fel az árfolyamnyereség-adó bevezetésének szükségességét, az adót szerinte a "bankárkormány" nem fogja bevezetni.

Az Európai Unióban törekvés van a kamatjövedelmek egységes megadóztatására, de egyelőre csak az van napirenden, hogy elejét vegyék az adó eltitkolásának. Svájcban, Luxemburgban, vagy Ausztriában is adóznak az otthoniak, de sok külföldi is ott tartotta pénzét adózatlanul, ennek akarják a kárt szenvedő államok elejét venni. Vagy olyan módon, hogy jelenteni kell a befektető illetékessége szerinti ország adóhivatalának a befektető kamatjövedelmét, ezt a megoldást támogatja az EU országainak többsége. Mások nem jelentenek, hanem inkább forrásadót vonnak le. Előreláthatóan ilyen, kezdetben 15, majd az évek során 35 százalékra felfutó adót vonnak majd le a magyar polgárok ausztriai, svájci, luxemburgi, belgiumi kamatjövedelmei után.