Újra csökkent a kamat
További Magyar cikkek
"A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. június 21-i hatállyal 7,25 százalékról 25 bázisponttal 7,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat" - áll a jegybank által kiadott közleményben. A testület elsősorban a kedvező inflációs folyamatokkal indokolta döntését. Az MNB szerint az év első hónapjaiban tartósan 4 százalék alá süllyedt pénzromlási ütem megerősíti, hogy a monetáris politika által befolyásolható termékcsoportok inflációja alacsony szinten stabilizálódik. Emellett a forint árfolyamára érzékeny iparcikkárak is hónapok óta csökkennek.
Kevesebbet költünk
Az infláció alakulásában a jegybank szerint jelentős szerepe játszott az is, hogy a fogyasztás a korábbinál kisebb ütemben bővül: "a háztartások fogyasztási kiadásaikat egy, a korábbiaknál számottevően alacsonyabb - a lassuló jövedelem-növekedésnek, emelkedő eladósodottságuknak és kilátásaikat övező nagyobb bizonytalanságnak megfelelő - pálya mentén alakítják".
Nincs meglepetés
A negyedszázalékos vágás megfelelt a várakozásoknak -- mondta az Indexnek Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. Hangsúlyozta: az inflációs célkövetés logikája alapján volt tere a csökkentésnek, ugyanakkor kedvező a külső környezet, a globális kockázatvállalási kedv nem mérséklődött, forint viszonylag mags és stabil szinten van. Az elemző szerint az inflációs várakozások a következő hónapokban is lehetővé tesznek még újabb csökkentést, de az, hogy ez mikor és milyen mértékű lehet, egyre erőteljesebben külső környezettől, a befektetőktől, a forint és az állampapírok iránti kereslettől függ. Ha a jelenlegi kedvező folyamatok nem változnak, az év végére szerinte 6,75 százalékos kamatszint várható.
Nem volt meglepetés az MNB döntése -- értékelt Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője is. Ő ugyanakkor úgy vélte, az év végéig akár 6,5 százalékig is csökkenhet a kamat, igaz, ha így is lesz, a döntések között most már hosszabb idő telhet el. Az utóbbi hónapokat jellemző folyamatos csökkentés időszaka véget ért -- tette hozzá.
A két szakértő egyetértett abban: a magyar a csökkentéssel együtt is továbbra is vonzó lehet a befeketetőknek. A magyar 7 százalékos kamat még mindig a legmagasabb az EU-ban, minket Lengyelország követ 5,5 százalékkal, így a hazai pénzügyi befektetések hozama relatíve még mindig kedvező.
Nem látnak veszélyt
A jegybanki alapkamat alakulása | |
---|---|
2005. május 24-től | 7,25 % |
2005. április 26-tól | 7,50% |
2005. március 30-tól | 7,75% |
2005. február 22-től | 8,25% |
2005. január 25-től | 9,00% |
2004. december 21-től | 9,50% |
2004. november 23-tól | 10,00% |
2004. október 19-től | 10,50% |
2004. augusztus 17-től | 11,00% |
2004. május 4-től | 11,50 % |
2004. április 6-tól | 12,00 % |
2004. március 23-tól | 12,25% |
2003. november 28-tól | 12,50% |
forrás: MNB |
A hazai elemzők nem osztják azokat félelmeket, melyeket Adam S. Posen, a washingtoni nemzetközi gazdasági intézet professzora a Kurier című bécsi napilap hétfői számában megjelent interjújában fogalmazott meg. Az amerikai kutató szerint a forint túlértékelt, és a régiós valuták közül a legjobb célpont a spekulánsok számára akkor, amikor az uniós válság amúgy is nyomást gyakorol az európai fizetőeszközökre. Trippon Mariann szerint nehéz egyáltalán azt mondani, hogy a forint túlértékelt lenne: az ezzel kapcsolatos bonyolult számítási modellek egy része ezt az eredményt adja, egy másik része nem. Lányi Bence szerint ha az igaz is, hogy ők maguk is 250 forint/euró fölé várják a magyar pénzt (a CIB is 250-255 közötti sávval kalkulál az év végéig), de ez a jelenlegi árfolyamhoz képest nem jelentős eltérés.
Fontosabb ennél, hogy egyelőre azonban látni veszélyt: miközben az euró gyengült, a régiós valuták a dollárhoz képest csak kisebb mértékben veszítettek értékükből, azaz az uniós válság egyelőre nem hatott rájuk, a tőkebeáramlás nagyobb, mint a régi tagországokba. Lányi Bence szerint az ugyanakkor igaz lehet, hogy a visegrádi országok pénzei közül a forint a legérzékenyebb. Ez annak köszönhető, hogy a magyar fizetési mérleghiány magas, ennek finanszírozása pedig jelentős mértékben a kötvénypiacon, azaz külföldi befektetőkön keresztül történik.