Ingatlanadó lesz, reálbér-emelkedés nem

A kormány 2008-tól kívánja bevezetni az ingatlanadót az átlagosnál értékesebb, jelenleg 9,5 millió forintnál többet érő lakóingatlanokra, de jelenleg még nincs döntés arról, hogy az alsó értékhatárt hol húzzák meg - jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett csütörtöki rendezvényen, hozzátéve, hogy a szakértők húsz variáción dolgoznak.

Ingatlanadót jelenleg is kivetnek az önkormányzatok, ez idén 60 milliárd forint bevételt jelent számukra - mondta Katona Tamás. Az államtitkár megismételte a már közzétett hírt, hogy a kormány a jövő év tavaszán kívánja a parlament elé terjeszteni a bevezetendő ingatlanadó törvény tervezetét. "A termelő ingatlanokra kivetett adón, azaz a társaságok tulajdonában lévő ingatlanok megadóztatásán gondolkodunk, de erről többet nem tudok mondani" - jelezte Katona Tamás, aki úgy véli, hogy ezt az adófajtát az iparűzési adó kiváltása érdekében lehetne alkalmazni az önkormányzatok finanszírozására.

A kormány rosszabbat vár

A kormány által tervezett jövő évi 2,2 százalékos GDP-növekedés igen konzervatív, némileg kisebb a kutatóintézetek prognózisánál. A következő két évben nem nőhetnek a reálbérek.

A szerdán megjelent 5,9 százalékos 12 havi szeptemberi árindex miatt ebben az évben az átlagos infláció 3,9 százalék lehet a várt 3,5 százalék helyett, ami gyorsabb lefutást jelent, így jövőre a várt 6,8 százalék helyett 6 százalék körül alakulhat az éves átlagos infláció - mondta Katona Tamás.

A beruházások jövőre 2,1 százalékkal, 2008-ban 3,7 százalékkal bővülnek, miközben a fogyasztás jövőre 0,7 százalékkal csökken, 2008-ban pedig szinten marad - jelezte a konvergenciaprogram fontos mutatóit az államtitkár. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos adókoncentráció jövőre 38 százalék lesz az idei 36,4 százalék után, ami 400-450 milliárd forint adó és járuléktöbbletet jelent - utalt Katona Tamás a bevételnövelő lépések vállalkozásokat érintő részére, aki szerint ez az arány 2000-ben 38,4 százalék volt, s 2009-ben csökkenhet 37,5 százalékra.

Lesz még reform

A közfelelősség és a magánfelelősség viszonyát kell újragondolni, ami megfogalmazódik a reformokban és tükröződik a konvergenciaprogramban - fogalmazott Katona Tamás, kifejtve, hogy a program rövid távú célja a költségvetés kiigazítása, középtávon a gazdasági, társadalmi reformok végrehajtása valamint azoknak a beruházásoknak a megvalósítása, amelyeknél igénybe lehet venni az Európai Uniós forrásokat. A szükséges reformok között említette az államtitkár az önkormányzati rendszer és a közigazgatás átalakítását. Véleménye szerint az államigazgatásban és az önkormányzatoknál nem ment végbe az a struktúraváltás, amely az üzleti szférában megtörtént.

"Magyarországon 3157 egyenjogú önkormányzat van, ahol egy budapesti főpolgármester gazdasági hatásköre ugyanakkora az adott településen, mint egy községi polgármesteré" - mutatott rá Katona, megjegyezve, hogy Észak-Európában is elaprózódott az önkormányzati rendszer, de a polgármesterek gazdasági hatásköre korlátozott, arról nem is szólva, hogy a 60 millió lakosú Nagy-Britanniában 400 gazdasági önállósággal rendelkező önkormányzat működik. A reform szükségességére utal, hogy 2500-3000 milliárd forint nagyságrendű tétel az önkormányzatok költségvetése - foglalta össze a lényeget az államtitkár. Kérdésekre válaszolva Katona Tamás visszatért a vállalkozások működését erőteljesen befolyásoló adócentralizációra, s elmondta, hogy a versenyképesség javítása érdekében mindenkinek eminens érdeke az élőmunka terheinek csökkentése, de ez csak akkor lehetséges, ha a végső fogyasztást illetve vagyont terhelő adóval helyettesítik a kieső bevételt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!