Jól állunk az euróversenyben?

A kormány két év múlva határozhatja meg az euró bevezetésének céldátumát a reformfolyamat megvalósítása esetén - jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára csütörtökön Egerben, az Országos Könyvvizsgálói Kamara közgyűlésén. Az MTI tudósítása szerint a politikus azt mondta: Szlovénia kivételével egyetlen újonnan csatlakozott ország sincs jobb helyzetben Magyarországnál az euró bevezetése tekintetében. Példaként említette, hogy a cseheken kívül, akik egyáltalán nem tűztek ki határidőt, valamennyi ország legalább két alkalommal volt kénytelen változtatni az euró bevezetésének céldátumán.

Ugyanakkor a visegrádi országok sorában az elmúlt tíz évben kiemelkedően teljesített a magyar gazdaság - állította. Ennek kapcsán az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a magyar GDP 1996-ban - vásárlóerő-paritáson - még csupán 48 százaléka volt az uniós átlagnak, ma ez az arány 63,2 százalék. Eközben az élen járó csehekhez képest 21,6 százalékosról 11,2 százalékosra csökkent a különbség, és növeltük előnyünket Szlovákiával és Lengyelországgal szemben is. Mindezt az elmúlt négy évben a magyar történelemben példátlan mértékű, 28 százalékos reálbér-növekedés kísérte.

Harcban a számokkal

A gazdasági fejlettséget is jelző vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében valóban jelentős fejlődésen ment keresztül az ország, de: az Eurostat honlapján hozzáférhető adatok szerint az idén az uniós átlag 62,5 százalékát hozzuk, jövőre pedig 63,8 százalékra lépünk előre (az előrejelzésben a Gyurcsány-csomagot még aligha vették figyelembe). Az utolsó lezárt évben, 2005-ben a fejlettségi mutatónak is mondható indexünk 60,8 százalék volt. A közelmúltban az új uniós tagországok biztosította életszínvonalat összehasonlító cikkünkben 2001-ig visszamenően közöltük az adatokat: ebben az időszakban Szlovákiához képest csökkent, Lengyelországhoz képest valóban nőtt a magyar előny.

Fejlettségi mutató az uniós átlaghoz képest, százalékban (a 2005-ös eredmények szerinti sorrendben) 2001 2002 2003 2004 2005 Szlovénia 73,9 74,5 75,9 78,9 79,8 Csehország 65,9 67,7 68,3 70,5 72,9 Magyarország 55,8 58,1 59,2 60,0 60,8 Észtország 42,2 45,1 48,2 51,1 57,3 Szlovákia 48,5 51,0 51,9 52,9 55,0 Litvánia 40,2 41,9 45,2 47,7 52,0 Lengyelország 46,1 46,3 46,9 48,7 49,8 Lettország 37,1 38,7 40,8 42,7 47,0 Románia 26,2 28,1 30,0 32,1 34,7 Bulgária 28,0 28,3 29,7 30,5 32,1

Kinek lesz előbb eurója?

"Arról nincs vita, hogy az előírt gazdasági mutatók alapján Magyarország áll a legtávolabb a közös pénztől a 2004-ben csatlakozott országok közül, és tény, hogy Bulgária és Románia is különb pusztán a konvergenciakritériumként előírt makrogazdasági mutatók teljesítésében." Az Index által egy hónappal ezelőtt megkérdezett két gazdaságkutató, Vígh László, a Corvinus egyetem tanára és Novák Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatója ebben egyetértett, vita csak arról folyt köztük, hogy a még nem uniós tag Bulgáriának és Romániának van-e esélye megelőznie minket. Éppen a fent említett vásárlóerő-paritáson mért GDP-mutató, a reálgazdasági felzárkózás az, amiben e két ország nagyon messzire van még nemhogy az egykori EU15-öktől, de a 2004-ben csatlakozott országoktól is. Ez az elmaradottság Novák Tamás szerint értelmetlenné és lehetetlenné is teszi az előzést, míg Vígh László úgy vélekedett, ha egyszer teljesítik a konvergenciakritériumokat, nem lehet akadálya az euró bevezetésének.

Államadósság (a GDP százalékában) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Csehország 12,9 13,4 18,2 26,3 28,8 30,0 30,6 30,5 Szlovénia 23,6 24,9 27,4 28,4 29,7 29,1 29,5 29,1 Észtország 5,6 6,0 4,7 4,7 5,5 6,0 5,4 4,8 Litvánia 16,5 23,0 23,8 22,9 22,3 21,2 19,5 18,7 Lettország 9,8 12,6 12,9 15,0 13,5 14,4 14,6 11,9 Ciprus 61,6 62,0 61,6 61,9 65,2 69,7 71,7 70,3 Málta 64,9 56,8 56,4 63,5 61,2 71,3 76,2 74,7 Szlovákia 34,0 47,2 49,9 49,2 43,3 42,7 41,6 34,5 Lengyelország 39,1 40,3 36,8 36,7 39,8 43,9 41,9 41,9 Magyarország 61,9 61,2 55,4 52,2 55,0 56,7 57,1 58,4

A költségvetési hiány (a GDP százalékában) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Csehország -5.0 -3,6 -3,7 -5,9 -6,8 -6,6 -2,9 -2,6 Szlovénia -2,2 -2,1 -3,5 -3,9 -2,7 -2,8 -2,3 -1,8 Észtország -0,3 -3,7 -0,6 0,3 1,0 2,4 1,5 1,6 Litvánia -3,0 -5,6 -2,5 -2,0 -1,4 -1,2 -1,5 -0,5 Lettország -0,6 -4,9 -2,8 -2,1 -2,3 -1,2 -0,9 0,2 Ciprus -4,3 -4,5 -2,4 -2,3 -4,5 -6,3 -4,1 -2,4 Málta 3,4 4,1 6,4 -0,4 1,7 -2,6 -0,5 2,4 Szlovákia -4,7 -6,4 -12,3 -6,6 -7,7 -3,7 -3,0 -2,9 Lengyelország -2,1 -1,4 -0,7 -3,7 -3,2 -4,7 -3,9 -2,5 Magyarország -8,0 -5,6 -3,0 -3,5 -8,4 -6,4 -5,4 -6,1

A gazdasági fejlettség kérdése azonban a 2004-ben csatlakozott országok esetében - bár a tíz új tagállam között is jelentős különbségek vannak - nem merül fel érdemi problémaként. Azaz esetünkben nincs vita, az vezethet be előbb eurót, aki előbb teljesíti a konvergenciakritériumokat. Ehhez képest a költségvetési hiányban messze utolsók vagyunk, míg az államadósságban Ciprus és Málta az utolsó lezárt, 2005-ös adatok fényében még rosszabbul áll nálunk, de a konvergenciaprogramban vázolt makrogazdasági adatok alapján feltehető, hogy a következő években már ebben az összehasonlításban is mi zárjuk a sort.