Ádáz küzdelem a kávézóláncok között

Egy-két éven belül igazi verseny alakulhat ki a magyarországi kávézóláncok között, ugyanis a kiskerskedelmi ingatlanpiacon olyan mozgások vannak, amelyek kedveznek az új hálózatok megjelenésének, illetve a már itt lévők terjeszkedésének. A legújabb hír, hogy magyar mester franchise-partnert keres a máltai központú Café Jubilee. A novemberi nemzetközi franchise-kiállítást szervező Dakexpo Kft.-től a Világgazdaság megtudta, hogy egy étterem- és kávéhálózatról van szó, amelyet három testvér indított útjára 1998-ban.

Feltehetően nem a máltai hálózat lesz az utolsó, amely belép a magyar piacra. A legtöbben a nagyágyú amerikai Starbucks megjelenését várják - már több éve. A több mint 13 ezer egységet üzemeltető cég budapesti nyitásának híre többször is felröppent, ám ez idáig megalapozatlan maradt. Egy idei közlés szerint a Pizza Hut és a KFC gazdája, az AmRest megállapodott az amerikai kávézólánccal, s állítólag 2008-ban már lesz igazi Starbucks Budapesten is.

Akik már itt vannak

Addig azonban a (hason)másoké a terep. A kereskedelmi helyiségek piacát jól ismerő magyar Eston International ingatlan-tanácsadó cég emlékeztet: a McDonald's 2003-ban kialakított első budapesti McCaféi után az elmúlt években sorra megjelentek a Starbucks koncepcióját követő láncok: például a nevében is erősen emlékeztető, négy üzletet is működtető Stardust, a California Coffee Company, amelynek a Nagykörúton és a biatorbágyi Premier Outlets Centerben is van üzlete, vagy a Múzeum körúton található osztrák Coffeeshop Company.

Az eddigi legnagyobb név az amerikai eredetű, de a sikereit Ausztráliában megalapozó, 20 országban 470 egységet működtető Gloria Jeans, a Mammutban és a Hősök terén lévő első két üzletével. Az utóbbi franchise-jogait tulajdonló, török származású vezető a lapnak kifejtette: országos hálózatot terveznek és a plázákon kívül a vidéki belvárosi főutcákon is megjelennének.

A Londonban 1995 óta működő, ott piacvezető Coffee Republic már két üzletet nyitott Bulgáriában, és Kelet-Európában több helyen is szeretne megjelenni. A barcelonai központú, 1994-es alapítású Jamaica Coffee Shop szintén terjeszkedne. A gyorskávézók jobb minőségű alternatívája, a belgiumi Le Pain Quotidien Közép-Európát egyelőre ugyan nem célozza meg közvetlenül, de Moszkvában és Isztambulban már megjelent.

Közép- és felsőosztálybelieknek való

A máltai cég megalakulása óta három egységet hozott létre az országban, illetve a szomszédos Gozo szigetén. Ezeket kívánják a jövőben európai hálózattá bővíteni. Az étterem vagy kávézó belső helyiségei aprólékosan kidolgozottak, egyedi díszítőelemekkel és berendezési tárgyakkal igyekeznek elérni, hogy egyszerre sajátosan máltai, ugyanakkor nemzetközi környezet vegye körül a vendéget. A hazai látogatók leginkább pubnak neveznék az éttermet, amely az angol és ír vendéglők mintájára készült, főként a közép- és felső osztálybeli vendégek számára.

A jogtulajdonosoktól szerzett értesülés szerint egy-egy vendéglátóhelynek minimum 110 négyzetméteresnek kell lennie. Egy ekkora helyiség beruházási költsége 80 ezer euró körül van. Egy egység nyitásának joga 40 ezer euróba kerül. Ezzel az átvevő opciót is szerez a mesterjog későbbi megvásárlására.

A Café Jubilee magyarországi étlapjára a tervek szerint 60 százalékban máltai, 20-ban a magyar konyhának leginkább megfelelő és 20-ban egyéb nemzetközi fogásokat kívánnak felvenni.

Oda kell kávézó, ahol sok a gyalogos

A nemzetközi kávézóláncok egy adott városban való megtelepedésének egyik legkritikusabb pontja az üzlethelyiség kiválasztása. Akár háromnegyed évbe is telhet, mire a lánc, illetve a franchise tulajdonosa számára kielégítő helyszínt sikerül felmutatnia a leendő üzemeltetőnek - húzta alá az Eston szakértője.

Rendkívül hangsúlyos a kávézó elhelyezkedésének reklámértéke: a láncok legalább hét méter hosszú portálú, száz négyzetméter körüli üzlethelyiségekről álmodnak, erős gyalogosforgalmú, minél magasabb presztízsű helyen. A területi igényt tekintve néhány hálózat üzlete akár 250 négyzetméteren is működőképes, de tipikusan a száz négyzetméter körüli helyiség az optimális. Bevásárlóközpontokban már a 80-100, saját teraszú üzletek, végső esetben pedig 20-50 négyzetméteres kioszkok is számításba jöhetnek.

Üzleti modelljükben a láncok általában az árbevétel 8-13 százalékát kitevő bérleti díjjal kalkulálnak, ez - optimális körülmények között elérhető - 25 ezer eurós havi forgalmat és 100 négyzetméteres üzletnagyságot feltételezve 20-33 euró/m2 havi bérleti díjat jelent. Presztízsértékű belvárosi helyen, jól menő bevásárlóközpontokban a leendő üzemeltetőnek ennél azonban jóval magasabb bérletidíj-szintekre kell készülnie: a Váci utca környékén és az Andrássy úton 40-50, bevásárlóközpontokban 50-100 euróra négyzetméterenként havonta.