Kína logisztikai központja lehet az ország

Magyarország Kína számára az Európai Unió, és Kelet, illetve Délkelet Európa felé kapuként, áruelosztó, és termelő bázisként szolgálhat, amihez a magyar kormány minden lehetséges támogatást megad - mondta Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten. A Magyar Logisztikai Egyesület éves fórumán a kormánybiztos közölte: a magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt öt évben csaknem négyszeresére nőttek, tavaly elérték a 3,7 milliárd dollárt. Ennek 90 százalékát a kínai áruk importja tette ki, de mivel ezek 80 százalékát újraexportálták, a Magyarországon maradó áruk volumene nagyjából megegyezett a magyar áruk kínai kivitelével.

Huszty András kiemelte: Magyarország számára az áruforgalom egyensúlytalansága azért sem tekinthető kedvezőtlennek mert az áruk 80 százalékát mindkét irányban korszerű gépipari és autó alkatrészek alkotják.

Huszty András kiemelte, hogy Magyarország ugyan szeretné csökkenteni a két ország közötti kereskedelmi egyensúlytalanságot, ám ez csak az áruszállítás növelésével nem lehetséges. Véleménye szerint az egyensúlytalanság csökkentésének egyik lehetősége lehet a magyar beruházások növelése, ám nem tőkeexporttal, hanem inkább technológiai és tudás transzferrel. Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyesvállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. A befektetett tőke szerény mértékű, a Kínában lévő magyar beruházások összege mintegy 61 millió dollár.

Huszty András szerint a kínai befektetések magyarországi növelését ösztönzi, hogy az itt előállított, összeszerelt termékek vámmentesen kerülhetnek az unió piacára, ami különös hangsúlyt kap a kínai textil és cipőtermékek közelmúltbeli dömpingellenes EU-s vizsgálata miatt.

Magyarországon mintegy 3.000 kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. A kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon lévő kínai befektetések értéke mintegy 120 millió dollár.

Huszty András szerint további vonzerőt jelenthet a kínai vállalkozások számára a Budapest-Peking közötti közvetlen légi járat működtetése, a Bank of China régiós központjának Budapestre települése, és Európa egyetlen kétnyelvű (kínai-magyar) általános iskolájának megnyitása.

A térségben Magyarország a legfontosabb

Zhu Zushon, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete elmondta: Kína külkereskedelme tavaly elérte az 1,4 billió dollárt, amellyel a 3. helyet foglalta el a világon. A kínai export 28 százalékkal, míg az import 18 százalékkal nőtt tavaly. Kína és az EU közötti kereskedelmi forgalom 23 százalékos növekedéssel elérte a 217 milliárd dollárt tavaly, amivel az EU továbbra is Kína legjelentősebb kereskedelmi partnere, míg Kína az unió második legnagyobb partnere. A nagykövet kiemelte, hogy a közép-kelet-európai térségben Kína számára Magyarország vált a legfontosabb kereskedelmi partnerré.

Miért zavarja a Kína az EU-t?

Az uniós vizsgálatok szerint az elmúlt évben Kínából 950 millió pár cipő került az uniós tagállamok piacára, ami az előző évhez képest több mint 300 százalékos növekedést jelent. Vietnamból hasonló mértékű emelkedés nyomán mintegy 120 millió pár cipő érkezett. Uniós megítélés szerint az európai cipőipart, az ottani munkahelyeket veszélyezteti az ázsiai cipők rendkívül alacsony ára, ami a hagyományosan alacsony bérek, munkavédelmi, környezetvédelmi és szociális kiadások mellett a jelentős állami támogatásnak is köszönhető. Az EU már a múlt év közepe óta vizsgálódik a cipőkkel kapcsolatban. Januárban az Európai Unió tagországainak szakértői úgy döntöttek: nem adható meg a piacgazdasági státus 13 kínai cipőgyártó vállalatnak, és ezzel az EU már lépést tett arra, hogy dömpingellenes-eljárást indíthasson a területére kerülő olcsó kínai bőr- és sportcipők ügyében. Mivel Kínában az árak egy része állami ellenőrzés alatt áll, az EU esetenként állapíthatja meg, hogy egy-egy termék kért ellenértékét piacgazdasági verseny alakítja-e vagy sem. Csak ha a dömping ténye megerősödik - mint az ebben az esetben történt Mandelson szerint -, róhat ki Brüsszel büntetővámot ki a szóban forgó termékekre.