További Magyar cikkek
A hazai vállalkozások üzleti várakozásainak tendenciája az októberi felmérések alapján ismét kedvezőre fordult. A kis- és középvállalati szektor derűlátásában a nemzetközi konjunktúra élénkítő hatása és a hazai reálgazdaság jó teljesítménye játszott szerepet. A magyar gazdaság 2006. évi exportvezérelt gazdasági növekedése a kedvező világpiaci feltételeknek köszönhetően megközelíti a tavalyi ütemet.
Az idén még ki tart a növekedés
Az augusztusi teljesítmények és a rendelésállomány alapján idén az ipar éves növekedése 2000 óta a legmagasabb lehet. Az igazi húzóerőt az export-eladások dinamizmusa jelenti, emellett a belföldi értékesítés is élénkült. Az ország költségvetési helyzetét javítani hivatott, és az Unió által elfogadott konvergencia program a belső kereslet érdemi csökkenésével számol, ez elsősorban a KKV szektort érinti A beruházások élénkítése a finanszírozási nehézségek miatt mérsékelt lesz.
Az utolsó havi adatok alapján a hatósági áremelkedések, az adó- és járulékemelések, a nyersanyag-drágulások nagyrészt beépültek a fogyasztói árakba, szeptemberben az infláció átlagosan 5,9 százalékkal növekedett. Jövőre a lakossági fogyasztást és az államháztartás kiadásait korlátozó megszorítások következtében a gazdasági növekedés üteme mérséklődik, javulni fog a belső és a külső egyensúlyi helyzet. A külföldi működőtőke beáramlás mértéke megközelítheti az idei magas szintet.
Optimistábbak, de lesznek nehézségek
A következő fél évre a nemzetgazdaság javuló kilátásaival számol a KKV-k 5 százaléka, stabilitásával 22 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya alig változott a szeptemberihez képest, értéke továbbra is magas, 73 százalék. Saját vállalkozásuk helyzetmegítélésében bizalomerősödés tapasztalható. Októberben a javuló kilátásokban reménykedő cégek aránya 14 százalék, a változatlanságot feltételezőké elérte a 47 százalékot. A negatív várakozások aránya június óta a legalacsonyabb, 39 százalék. A pesszimista cégek egy része kedvezőbbre módosította várakozását.
A kis- és középvállalati szektor rövid távú pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül érinti a működési terhek és költségek növekedése. A cégek a megszorító intézkedések miatt szigorú takarékossági lépések meghozatalára kényszerülnek, ennek egyik súlyos következménye lehet a foglalkoztatási mutatók romlása. A kiigazító intézkedések és a fejlesztési források szűkülése miatt a következő két évben a gazdálkodó szervezetek beruházásai várhatóan nem érik el az elmúlt évek színvonalát.
Nagyobb inflációt várnak
A hazai tulajdonú vállalkozások a 2006. évi infláció változását jóval az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben jelezték. A KSH számítása szerint a pénzromlás éves mértéke szeptemberben 5,9 százalék volt, magasabb a korábban feltételezettnél. Az inflációs index emelkedésében meghatározó szerepet játszott az energiaárak emelkedése és a középső áfa-kulcs megszűntetése. 2006-ban éves szinten átlagosan 3,8 százalékos drágulással lehet számolni, hosszabb távú kitekintésünk alapján az infláció a jövő év második felében mérséklődhet.
Októberben a hazai KKV szektor éves inflációs előrejelzése 5,5 százalék volt, szeptember óta alig változott. A decemberi 12 havi árindex előrejelzése emelkedett, 5,3 százalékról 6,0 százalékra nőtt. A saját hatáskörű értékesítési áremelési szándék erősödött, 0,5 százalékpontos növekedés után legutóbb 3,2 százalékot ért el.