Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A jegybank hétfői döntése alapján a piacok biztosan visszafogják a kamatemelési várakozásokat az elkövetkező időszakra - mondták el a Napi Online által megkérdezett elemzők tegnap. A szakértők véleménye arról azonban már megoszlik, hogy milyen kamatpálya várható az év hátralévő részében.
Az alapkamat szinten tartása ellenére a kamatnövelési ciklusnak még nincs vége - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere, aki szerint a mostani döntés jó lehet arra, hogy hűtse a kamatemelési várakozásokat, és egyúttal lehetőséget adjon a jegybanknak arra, hogy az eddigi szigorítások és az erősebb forint hatását mérlegelje. Bebesy Dániel szerint meglepő, ennek ellenére igazolható döntést hozott a jegybank. A közelmúlt során kialakult képlet szerint a piacok folyamatosan beárazták a kamatemeléseket, amelyeket a tanács követett; ez most megtört.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője viszont pont ezért véli úgy, hogy nem volt jó a jegybank monetáris tanácsának döntése. A korábbi időszakban ugyanis az MNB hozzászoktatta a piacot ahhoz, hogy az emelkedő inflációs és béradatokra automatikusan kamatemelés a válasz. Így most ellentmondás feszül a jelenlegi döntés és a korábbi kommunikáció között, ami hitelességvesztést okozhat - magyarázta a Raiffeisen elemzője, majd hozzátette: nagyon elmarasztalni sem lehet a jegybankot, hiszen minden hónapban nem emelheti a kamatot. Mindazonáltal az inflációs pálya kedvezőtlen alakulásában nem várható egyhamar változás.
A szakértők abban is egyetértettek, hogy a kamatpálya alakulását tekintve az év hátralévő részében fontos lehet az augusztusi inflációs jelentés. Török Zoltán szerint ekkor várhatóan ismét emelnie kell prognózisán az MNB-nek - s az szinte biztos, hogy nem lefelé módosít. A jegybanki alapkamat így 9 százalék közelében tetőzhet idén, s majd csak valamikor a jövő év derekán indulhat a csökkentés.
Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szerint viszont nem lehet kizárni, hogy akár 8,5 százalékon megáll a kamatszint. Úgy véli, hogy a következő hónapban sem lehet kamatemelést várni.
A monetáris kondíciók tartását jelentősen elősegíthette a forint folyamatos erősödése - vélték az elemzők. A jegybank korábban már utalt arra, hogy a monetáris kondíciók szigorúságánál együtt nézi az árfolyam és a kamatszint alakulását, így a döntéshozók úgy gondolhatták, hogy a forint erősödése elegendő szigorítást jelent az inflációs kockázatokkal szemben. A szakértők szerint azért is volt meglepő a hétfői döntés, mert eddig úgy gondolták, hogy az MNB rövid távú forintmozgásokra nem reagál. Ezután viszont nehéz megmondani, hogy miként tesz legközelebb - mondta Nyeste Orsolya, aki inkább egy erősebb sávban stabilizálódó forintot vár, 230-240 forint közötti euróárfolyamon.
Török Zoltán viszont azzal számol, hogy a 240 forintos határt átlépve, ismét 245 forint körüli euróárfolyamon stabilizálódik a devizapiacon a kereskedés. Szerinte ugyanis a tanács többségének tagjait valószínűleg elbizonytalanította az erős forint, és az MNB ezzel a lépésével azt jelezte, hogy ezen a szinten túl erősnek tartják az árfolyamot. A Napinak arra a kérdésére, hogy a kormány részéről befolyásolhatták-e a döntést, nem kívánt reagálni, mivel ezt szerinte egy kívülállónak nehéz megítélni. Ugyanakkor szerinte szerepet játszhatott a döntésben, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő kis- és középvállalkozásoknak az utolsó csepp lehet a pohárban a túl erős forint.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
