Jó, hogy visszadobták a konvergenciaprogramot

Az Európai Bizottság (EB) igazolva látja lépését, hogy tavaly visszadobta a magyar konvergenciaprogramot, hiszen a korrekció nemcsak azt jelenti, hogy „kiegészítő” információkra volt szükség, de a költségvetési hiány alakulása is annak bizonyítéka, hogy a korábbi elképzelés hiteltelen volt: a kormány messze elmaradt a vállaltaktól, a homályos program alkalmatlannak bizonyult a hiány lefaragására.

'Nem drámai fogyatékosság'

Brüsszel számára az euró bevezetése határozott céldátumának hiánya nem drámai fogyatékosság. Joaquín Almunia, a monetáris ügyekért felelős biztos többször is az újonnan csatlakozottak tudomására hozta, hogy nem tartja tragédiának az euró bevezetése folyamatának elhúzódását. Az EB nem sürgeti az újakat, különösen nem fölösleges áldozatok árán, ellenkezőleg: a közös pénzre való áttérés üteme a tagállamokra tartozik.

Amit viszont Almunia elkerülendőnek ítélt, az a céldátum változtatása. Az, hogy a mostani magyar program nem tartalmaz erre vonatkozóan konkrét időpontot, nem vált ki rosszallást, az EB arra számít, hogy ezt előbb-utóbb úgyis bejelentik. Most az a legfontosabb, hogy az elhatározott reformok (oktatás, egészségügy) beváljanak. A költségvetésre gyakorolt hatásuk tanulmányozása az elkövetkező hetek feladata, mint ahogy annak a vizsgálata is, hogy a gazdasági növekedés előre jelzett üteme fényében mennyire reális a költségvetési hiány, illetve az államadósság-állomány ledolgozása.

2009-re teljesülő feltételek?

A Napi Gazdaság szerint annak ellenére, hogy a programban nincs konkrét időpont, kiindulópontnak, egyfajta referenciának tekinthető a kormánykörök informális nyilatkozata a 2010–2011 körüli dátumról. Ha ez így lesz, akkor a bizottságnak 2009-ben kell majd vizsgálnia a konvergenciafeltételek teljesülését. Az államháztartási hiánynak elvileg a GDP hatvan százaléka alatt kell lennie.

Ez azonban nem kőbe vésett föltétel (hiszen akkor Belgium, Görögország vagy Olaszország nem csatlakozhatott volna az euróövezethez), ehelyett Brüsszel azt vizsgálja, hogy az adósság trendje lefelé mutat-e. Ha tehát a következő három évben a 70 százalékos tetőzés után lefelé mozdul, akkor a 2009-es értékelésen ez nem akadhat fenn. Akkorra viszont a túlzott költségvetési deficit miatti eljárásnak be kell fejeződnie, vagyis az Ecofin az EB javaslata alapján kimondja annak megszűntét. Forrásunk szerint akkor például figyelembe vehető lesz a tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevétele, tehát ha a feltételek eléréséhez az hiányzik csak, akkor ezt pozitívan mérlegelik – így nem lesz veszélyben a 2011 körüli euró.

Két eljárásban foglalkoznak velünk

Az EB két külön eljárásban foglalkozik a magyar gazdasággal: egyrészt a konvergenciaprogram korrigált változata egy tavalyi brüsszeli igénynek a teljesítése, hiszen az EB elégtelennek ítélte a kormány korábbi programját, hiányolta belőle például a költségvetési deficit ledolgozásának konkrét, számon kérhető menetrendjét. A cél a GDP-arányos hiány 3 százalék alatt tartása.

A másik eljárásban azért marasztalták el Budapestet, mert nem fogadta meg a túlzott költségvetési hiány megállapítása után a pénzügyminiszteri tanács ajánlását, így most az új konvergenciaprogramot egyrészt az euró bevezetése szempontjából értékelik, másrészt viszont azt is vizsgálják, mennyiben tartalmazza, veszi figyelembe az Ecofin ajánlásait. Még nem tudni, hogy az EB elkülöníti-e a két vizsgálatot vagy „egy kalap alá” veszi, bár bizottsági forrásunk ez utóbbit tartja valószínűbbnek; a bizottság novemberre várhatóan kialakítja álláspontját.