Máris kezdődik a költekezés?

Bár a jövő évi büdzsében a szociális kiadások csökkentése volt lefektetve, ebből - a mostani politikai felállást is tekintve � valószínűleg semmi sem valósul meg - véli Kondora Szilárd, az OTP Bank makroelemzője, aki összesen 1-1,5 százalékpontos hiánybővüléssel számol 2009-10-re. Ezen belül nagyjából egy százalékpontnyi adódik kiadásnövekedésből. A kockázatok terén kiemeli a megemelkedett kamatkiadásokat, amelyekre azonban még az idei költségvetésben betervezett tartalékok bőséges fedezetül szolgálhatnak, viszont a választások előtti években rendszerint felfutó állami beruházásokra már kevésbé.

Emellett ketyeg még a BKV és a MÁV vesztesége, amelyeket rendszerint egyszeri tételekkel szokott megfinanszírozni a büdzsé, és ezekhez több rendkívüli vállalati támogatás is hozzáadódik. Érzékelhető az egészségügyi kiadások felől is kockázat, a szaktárca utóbbi időben tett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy az idén bevezetett volumenkorlátok felpuhulhatnak, ehhez járul hozzá a vizitdíj megszüntetése miatti keresletfelfutás is.

Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője ezzel kapcsolatban pedig arra figyelmeztet, hogy a gyógyszerkassza kiadásai is elszaladhatnak. A jövő évi makrocélok teljesülése ugyanakkor ilyen soron kívüli költségek nélkül is kétséges lehet.

Több elemző már ma egy a hivatalos tervezésben szereplő 3,2 százaléknál nagyobb GDP-arányos deficittel számol, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss tanulmánya pedig lassúbb gazdasági növekedést, ám magasabb pénzromlási ütemet és keresetbővülést vetít előre. Az ÁSZ szerint az idén 6-6,5, jövőre pedig legalább 4,5 százalék lesz az infláció mértéke, igaz, ez önmagában nem veszélyezteti a deficitcélok elérését.

Az ugyanakkor igencsak aggályos, hogy a kormány már 2007 decemberéhez képest is nagyobb újraelosztási mértékkel számol: ez évben a GDP 0,6, jövőre pedig 1,1 százalékával lesz nagyobb mind a bevételek, mind a kiadások értéke. A számvevők szerint ha a kiadásokat az eredeti, alacsonyabb szinten tartanák, a bevételek emelkedése adócsökkentésre és ezzel dinamikusabb gazdasági bővülésre, valamint alacsonyabb inflációra adna lehetőséget.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a kiadási szerkezet a tavalyi kedvező irányú változás után 2010-re visszatér a 2006-os arányokhoz, vagyis a folyó kiadások mértéke ismét 85 százalék felett alakul, a gazdasági növekedést elősegítő tőkejellegű kiadások aránya pedig 11 százalék alatt marad. Ráadásul mindez úgy következik be, hogy a költségek fedezetére mind nagyobb arányú közösségi pénzek állnak rendelkezésre.

Az idén azonban biztosan teljesül a 4,0 százalékos GDP-arányos hiánycél, főleg, hogy májusban még csökken is az államháztartási deficit, hiszen a költségvetés közel 90 milliárd forintos többletet halmoz fel. A pénzügyi tárca tegnapi tájékoztatóján Keller László államtitkár ugyanakkor a szokásos óvatossággal fogalmazott: bár a félévi előrejelzés is kedvezőbben alakul a korábban számítottnál, a PM nem módosít az év egészére szóló deficitvárakozásán