A MeH és az IHM kapta a legtöbbet a költségvetési szavazásnál

Az igazi nyertes azonban a Belügyminisztérium és a kulturális tárca, mivel ide jutottak többletforrások a feladatok bővítése nélkül. Az Országgyűlés kedden döntött a 2004-es büdzsé tervezetéhez benyújtott rekordmennyiségű módosító indítványról, és ezzel meghatározta a költségvetés fejezeteinek főösszegeit. A változások legnagyobb részéről már egy héttel ezelőtt is lehetett tudni: így néhány kiemelt terület - például a rendőrség - kivételével 1,41 százalékos működésiköltség-zárolásra került sor, és ismert volt, hogy önálló fejezetet kap a kutatási és technológiai innovációs alap.

Idén kifizetett 13. havi

A bíróságok esetében a támogatásoknak az eredeti tervhez képest 6 milliárd forintos csökkenése abból adódik, hogy a beterjesztéskor még a bírák saját költségbecslését használta a büdzséterv, a pénzügyi tárca szakértői viszont másképp számoltak. További forráscsökkentési tényező volt szinte valamennyi fejezetnél az, hogy a kormány döntése értelmében az idei 13. havi béreket a közszférában nem jövőre, hanem már ez évben kifizetik, így erre nem kell külön forrást biztosítani - mondják a PM szakértői.

A koalíciós pártok második, 15 milliárd forintos önkormányzati módosító csomagjának fedezetét a Sulinet-keret kétmilliárdos visszanyesése (ez többletbevételként a PM-fejezetben jelentkezik), a regisztrációs adó hárommilliárd forintot hozó bevezetése, az igénylések alapján támogatást nyújtó önkormányzati alap ötmilliárdos csökkentése, valamint a működési költségek már említett elvonásából származó ötmilliárd forint adja.

Nem nő a hiány?

A Belügyminisztérium fejezete a rendőrségnek juttatott 3,5 milliárd forintos többlettel, valamint a két önkormányzati csomag forrásaival bővült, így az említett csökkentő tételek ellenére is 1,7 milliárd forinttal nőtt a főösszege (a minisztériumok és az önálló költségvetési intézmények esetében erre csak négy példa van). A kancellária forrásainak kivételes, nyolcmilliárd forintos növekedése az elmaradott régióknak adott támogatások kifizetésének egyszerűsítéséből származik, év közben ugyanis amúgy is össze kellett volna vonni ezeket a pénzeket a minisztériumoktól - állítják a pénzügyi tárcánál. A változtatások nyomán az EU-módszertan szerint számolt 3,82 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány nem nő, ugyanakkor pénzforgalmi szemléletben az eredetileg tervezett 4,28 helyett 4,52 százalékos lesz a büdzsé deficitje.